Megvannak a 2015-ös sarokszámok az építőipar teljesítményéről. Nagy szükség lesz majd valami életszerű támogatás-finanszírozásra, mert nem túl fényes a bizonyítvány.
Nem lesz egyszerű elmozdítani a holtpontról a lakásépítést: a kétezres évek sikerágazatának 2015-ös számai még mindig tehetetlen vergődésről tanúskodnak. Hiába voltak biztató jelek egy évvel ezelőtt, 2015-ben újra a 2013-as, évszázados mélypont közelébe zuhant az átadások száma.
Immár az ötödik válságos évet zárta 2015-tel a magyarországi lakásépítés. Az újlakás-piac leépülése 2010-ben gyorsult fel drámaian, amikor az előző időszak évi 30 ezer használatbavételi engedélyéről hirtelen 20, majd 10 ezret alig meghaladóra csökkent a számuk, s ezt is csak további egy évig sikerült tartani. Azóta évente összesen 7-8 ezer lakás épül országszerte, ezzel a tempóval pedig 500 év alatt újulhat meg a lakásállomány – írja a Napi.hu.
Ekkora volumennél nincs értelme részletesebb, területi adatokat elemezni, meghatározó trendeket keresni, hiszen egy-egy projekt önmagában jelentős torzító tényező. Budapest szerepe változatlanul jelentős, tavaly a lakások több mint negyede, majd’ kétezer lakás itt épült, Pest megyében csaknem 1500, Győr-Moson-Sopron megyében 1200 használatbavételi engedélyt adtak ki a hatóságok.
A többi megye néhány százas lakásterméséből Komárom-Esztergom, Tolna és Nógrád megye „lóg ki” 100-nál is kevesebb új lakással, de míg az első kettőben éppen, hogy csak 100 alatti a mennyiség, Nógrád megyében egy év alatt összesen 29 lakást, illetve családi házat hoztak tető alá.
Jó, hogy több az engedély, de mikor lesz belőle lakás?
Elméletben jól jelzi a várható trendeket az építési engedélyezés, de ma már a kétezres évek közepén megszokottnál jóval több idő telik el az engedély és a megvalósulás között, ráadásul kiszámíthatatlan is ez a periódus, mert az ezzel foglalkozó modellszámítások a válság alatt összeomlottak. Például hiába volt 2014-ben csaknem 30 százalékkal több az építési engedély, mint 2013-ban, a jelek szerint ebből szinte semmi nem valósult meg 2015-re.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy a lakásépítés valódi, tartós élénkülése mikor következik be, ez leginkább a finanszírozási megoldások függvénye lesz. Ezt jelzi a két éve folyamatosan növekvő engedélyezések és a most újra csökkenésnek induló új lakás számok között feszülő ellentmondás is.
Optimista verzióban – ami megegyezik a GKI prognózisával – ebben az évben 10-11 ezer új lakással számolhatunk, nagyobb növekedést 2017-től várható.
A 10+10 milliós, új lakásépítésre felvehető családok otthonteremtési kedvezmény (CSOK) után ugyan intenzív az érdeklődés, de csak kevesen felelnek meg a feltételeknek. Az egyetemi városokban azonban óriási a befektetői kereslet a kiadható lakások iránt, ami az áfa csökkentéssel megerősítve már beindítja a fejlesztők fantáziáját.
Még lehetne mit tenni a lakásépítés érdekében, ha például a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért azt javaslatok között szerepel, hogy a kormány legalább 10 évig vállalja a CSOK rendelet fenntartását, erről szülessen egy szándéknyilatkozat, s az új lakások kedvezményes áfája is tartósan maradjon.
Kormányunk és pártunk milyen módon és hatásfokkal nyúl majd bele az építőipar folyamataiba azt még nem igazán lehet tudni. Ezen a területen is a már megszokott zsonglőrködés és rögtönzés a jellemző.
| Év | Új lakások száma |
| 2008 | 36 075 |
| 2009 | 31 994 |
| 2010 | 20 823 |
| 2011 | 12 655 |
| 2012 | 10 560 |
| 2013 | 7 293 |
| 2014 | 8 358 |
| 2015 | 7 612 |
Forrás: KSH