Főoldal Friss Lapszabászat és élzárás, technológiai trendek a Homag szemével

Lapszabászat és élzárás, technológiai trendek a Homag szemével

szerző Csonka Imre

Lapszabászat és élzárás.
Mára szimbiózisban élő tevékenységek. A konfekcionálás magas minőségű csatolt szolgáltatások – elsősorban élzárás – nélkül már nem eladható tevékenység. A bútorgyártás területén pedig egyszerűen szükségszerűvé vált a minőségi kapcsolat az élzáró és a szabászati technológiák között.

Az élek és felületek minőségi kialakítása döntően befolyásolja az adott élzáró-technológia sikerét.
De mit érdemes választani: lehet, hogy nem mindig a legújabb technológiát? A körültekintő piac- és versenytárselemzés, a hazai sajátosságok és értékesítési szempontok szintetizálását követően tudunk racionális döntést hozni.
A Homag Group nemzetközi szinten is a piacvezető faipari gépgyártók közé tartozik. A magyarországi képviselet kereskedelmi igazgatóját, Mesics Ferencet kérdeztük a szakterületen tapasztalható trendekkel kapcsolatban.

Mesics Ferenc, Lignomat

Mesics Ferenc, Lignomat Kft.

Nem gondolod, hogy kicsit túlfejlesztették magukat a gyártók a fent említett két szakterületen?
Nem. Itthonról nézve lehet, hogy így tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy itt olyan fejlesztésekről van szó, amit a magyar bútoriparnál sokkal hatékonyabb gyártáshoz optimalizálnak.
Nekünk az a feladatunk, hogy tényszerűen tájékoztassunk, megmutassuk a lehetőségeket és segítsünk eligazodni közöttük. Adott esetben segítünk dönteni a partnereinknek, de nem döntünk helyettük.

Haladjunk talán technológiai sorrendben. Faalapú laptermékek – most elsősorban forgácslapra és MDF lapra gondolok – konfekcionálására, szabására számos megoldást kínál a piac.
Mik azok a szempontok, amiket te elsődlegesnek tartasz a megfelelő géptípus kiválasztásához?
Nagyon fontos tudnunk, hogy milyen feladatra keresünk megoldást. Mindamellett, hogy megvan a formatizáló körfűrész gépek létjogosultsága, egyre többen döntenek szorítógerendás lapszabász gépek mellett.

HOMAG BR3 HPP300

A formatizáló fűrészeket ma elsősorban második, kisegítő gépnek vásárolják partnereink. Minden olyan esetben, ahol sokféle, de kis mennyiségű lapanyag mellett szükséges

  • tömörfa termék (palló, gerenda) szabászata,
  • illetve szögben vágásokra
  • és precíziós beállítást igénylő asztalosmunkára van igény,

ott kerül előtérbe ez a géptípus.

Tudnunk kell, hogy ezek a gépek szinte egyáltalán nem automatizálhatók, ezért magas élőmunka-ráfordítással működtethetők. Talán mára ez lett az egyik legfontosabb szempont, így meg is húzza a határait ennek a technológiának.

A vállalkozások számára növekvő problémát jelent a szakképzett munkaerő megtalálása és megtartása. Ez a tény, valamint a folyamatosan fejlődő piac és a növekvő rendelésállományok irányítják egyre inkább a cégek figyelmét a szorítógerendás lapszabászgépek felé.

Míg korábban az volt az általánosan elfogadott álláspont, hogy akkor kell egy ilyen gépet megvenni, ha bérszabászatként működünk, ez mára megváltozott. Sokkal fontosabb gazdasági szempontoknak kell ma megfelelni. Ilyen például az automatizálás, a gazdaságos működés, a jó anyagkihozatal és maradékfelhasználás, nem beszélve a szerszámköltségek optimalizálásáról.
Az elmúlt évek gépfejlesztései, fejlesztési irányai is egyértelműen mutatják a vevői igények alakulását.

A formatizáló fűrészek terén messze nem tapasztaljuk azt a technológiai korszerűsítést, mint ami a CNC vezérelt társaiknál végbement. A szoftverek mellett jelentős fejlesztéseken esett át a gépek automatizálása és az anyagmozgatás is. Olyan jövőbemutató technológiai újítások történtek, amelyek teljesen alkalmassá tették ezeket az eszközöket a kor támasztotta követelményeknek.

Vegyünk csak egy példát: egy automata lapraktárral összekötött szabászgép ma már nemcsak a szabászati feladatokat látja el egy alkalmazottal, hanem a forgácslapok sérülésmentes tárolásáról, komissiózásáról is gondoskodik.

Visszatérve a kérdésre, nincs konkrét recept a megfelelő gép kiválasztására, mindenkinek a saját igényét kell elemeznie annak érdekében, hogy aztán a megfelelő technológia mellet döntsön. Mi minden esetben konstruktív megoldásokra bátorítjuk partnereinket.

Az élzárási megoldások kiválasztása sem sokkal egyszerűbb feladat, sőt talán az elmúlt időszak leginnovatívabb területe volt a HOMAG-nál. Nemcsak a technológiák, hanem a ragasztó- és élanyagok terén is bőséges a kínálat.
Hogy látod a hazai piacot, gondolom itt sem lehet direkt párhuzamot keresni az európai trendekkel?
Sok mindenki mond sokfélét. Először is érdemes tisztázni, hogy egy-egy kifejezés mit is takar pontosan. Azt gondolhatnánk, hogy nincs már új a nap alatt, ennek ellenére folyamatosak a faipari gépfejlesztések. Az élzárás technológiájában talán az egyik legnagyobb „durranás” a nullfuga volt az elmúlt években.

HOMAG Ambition 1650

De mit is értünk nullfuga alatt, illetve mi jelent ma alternatívát az élzárás ragasztási technológiái terén?
EVA – nyugodtan nevezhetjük a hagyományos élzárási technológiának, ez a legelterjedtebb ragasztó, amit ma a faipari élzáró gépek használnak. Olcsó és minden általános igénynek megfelel.
PO – nem annyira elterjedt, mint az EVA, viszont ennek a ragasztónak már sokkal jobb a hő- és vízállósága.
PU – A poliuretán ragasztótól sokáig mindenki félt, mint a tűztől, köszönhetően annak, hogy ez a ragasztó a levegő páratartalmával reakcióba lépve térhálósodik, és így történik meg a ragasztás az élanyag és a forgácslap között.
Mi is volt a bizalmatlanság igazi oka? Valljuk be, nem a ragasztótól és a technológiától tartanak a beruházók, hanem a gépkezelők hanyagságától, finomabban szólva az emberi tényezőtől. Véleményem szerint ez az, amitől nem kell tartani, hanem fel kell rá készülni, el kell fogadni, hogy a technológia szaktudásigényes. A beruházás irányának meghatározáskor az legyen a szempont, hogy a PU ragasztásnak kiemelkedően jók a tulajdonságai: kiváló ragasztási szilárdság, víz- és hőállóság, anyagtakarékos technológia (az EVA rendszerrel összehasonlítva, vékony fugakontúr. De mint korábban mondtam, ez egy összetett folyamat, kell egy jó gép, megfelelő élanyag és nem árt egy színazonos ragasztó sem (ne gondoljunk többre, mint a fehér laphoz fehér ragasztó, az összes többihez pedig natúr). Amennyiben ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk, nagyon profi minőséget érhetünk el.

NULLFUGA

A technológiától függően alapvetően 3 eljárást különböztetünk meg:

  • lézer
  • forrólevegő
  • infra

Mindhárom esetben ugyanazt az élanyagot használjuk, különbség az élanyag hőközlésében van, tehát, hogy mivel, milyen eljárással melegítem az élanyag hátoldalára felvitt, úgynevezett működő réteget.
Ez a technológia szabadalommal védett, melyet a németországi Bulthaup GmbH a Rehauval karöltve fejlesztett ki.

Sajnos ez a technológia még Magyarországon messze nem terjedt el annyira, mint a környező országokban. A vevőink még nem igénylik, egyelőre nem látják ennek a technológiának az előnyeit.

Visszatekintve az elmúlt időszakra mégis azt kell mondanom, meglett az előnye a nullfugás technológia megjelenésének. Ennek köszönhetően nagyobb figyelem irányul az élzárásra és egyre nagyobb teret kap a PU technológia. Azok az „úttörők” akik túl vannak a betanulási szakaszon és kellő anyag ismerettel rendelkeznek, már európai mércével mérve is kiváló élzárást tudnak nyújtani az ügyfeleik felé. Ez jót tesz a piacnak és jót tesz a hazai bútorgyártás megítélésének is.

Ez is érdekes lehet számodra

Népszerű