Rapid történet volt az első olyan konferencia szervezése, amely rendhagyó módon az előadók kezdeményezésére történt. Azért veszem ezt a momentumot előre, mert majdhogynem ez a legfontosabb. Nem felkérték őket és ők eljöttek, hanem volt mondanivalójuk és csináltak hozzá egy fórumot. Alig három hét volt a szervezésre, ennek ellenére minden hely elkelt a Leitz érdi központjában tartott konferencián.
A világ legnagyobb faipari szakvására a Ligna Hannover. A kiállításon koncentrálódó műszaki tartalom még a szakemberek számára is nehezen befogadható. Az ötlet tehát, hogy szakavatott tomácsolás segítségével áttekintsük, merre is tart a faipar, igencsak helyénvalónak bizonyult. Az előadók nem konkrét termékekre koncentráltak, hanem fejlesztési irányokra, a fejlesztések valós tartalmát igyekeztek nekünk, “felhasználóknak” elmagyarázni.
Industry 4.0: hangzatos szlogen, de mit jelent a gyakorlatban?
Talán, ha azt mondjuk, hogy intelligens hatékonyság, akkor nem lövünk mellé. A digitalizáció, a webes alapú kommunikáció ipari használata visszafordíthatatlanul átalakította mindazt, amit a gyártásról gondoltunk.
“Az előtolást nem lehet a végtelenségig növelni” (Mesics Ferenc) a köztes technikai idők lerövídítésével, az apró döntések során az emberi tényező kizárásával, a folyamatos kontrollinggal, azonban tovább növelhetjük hatékonyságunkat. Minden adott: gépek, technológia, kiváló alapanyag, egyedül a hatékonyság hibádzik.
A nyitó előadást Kala Tibor, a Leitz műszaki tanácsadója, egyben a rendezvény házigazdája tartotta
Intelligens szerszámok már régóta szerepelnek a Leitz kínálatában. Ismertségük és népszerűségük egyre nagyobb, hatékonyságnövelő szerepük elvitathatatlan. Messziről nézve úri huncutságnak tűnhet, de nem az. (A későbbiekben részletesen konkrét szerszám típusokhoz kötve fogunk írni a Leitz idei újdonságairól, most a fejlesztések irányára koncentrálunk.)
A fejlesztések lényege, szinte szerszámtól függetlenül az, hogy használat közben információt kapjunk a szerszámról, azt rögzítsük és felhasználjuk.
Lássuk mire jó, ha például egy chippel ellátott marószerszámmal dolgozunk.
Pontos adatokat kapunk arról, hogy mikor, hol és mennyit dolgozik a szerszámunk, mikor jön el a karbantartási idő, mennyit változott az élkör átmérő stb. Ezeket az adatokat akkor is látjuk, amikor nem vagyunk a gyártás helyszínén, hiszen számítógépünkön, tabletünkön, vagy akár okos óránkon is megjelenhetnek az adatok.
A “távmunka” egyfajta újraértelmezése ez. A folyamatosan bejövő információk egy része nekünk szól, másik része a gépeknek, hiszen a kopásból adódó élkör-csökkenést a gép menet közben tudja korrigálni, így megszakítás nélkül tudunk dolgozni.
Profán megközelítés, de igaz, és legfőképp kizárja a hibázás lehetőségét, így időt és pénzt takarít meg felhasználójának.
A másik jelenség, ha lehet így nevezni, az az, hogy az asztalos már rég nem csak fával dolgozik, sőt a mai belsőépítészeti kihívások egyre többször olyan anyagok megmunkálását igénylik, amelyeket hagyományos faipari szerszámokkal már nem tudunk a kívánt minőségben elvégezni.
Ezek az új anyagok kemények és érzékenyek: acryl, magasfényű kompozit lapok, alumínium, szintetikus munkalapok, stb. Lehetetlen minden új anyaghoz más és más típusú szerszámot fejleszteni. Azonban a speciális élkialakítás és a gyémánt él lehetővé teszi a kívánt keménység és pontosság elérését. Kiemelten fontos ez az élzárással szemben megváltozott igények miatt.
A Leitz különleges marószerszámait már ezen elvárások szerint fejlesztik. Szerszámcsere nélkül tudunk különböző karakterű anyagokat pontosan és gyorsan megmunkálni.
A konferencián egy szerszám- és három gépfejlesztő cég képviseltette magát. Ebből kettő a világ két legnagyobb faipari gépgyártója, mondhatjuk tehát, hogy a kínálat nem volt gyenge…
A Leitz után a gépfejlesztő cégeké volt a színpad
Lehetetlen tételesen végigvenni az elhangzottakat, erre inkább részletekben teszünk majd kísérletet a közeljövőben. A HOMAG a BIESSE és a Wodissimo által képviselt Working Process technológiák csak a felületes szemlélő számára szólnak a “vasakról”.
Apró sajátosságokat leszámítva egy új gondolkodásmódot, az integrált gyártási folyamatot és felhő alapú webes kommunikáció jövőbeli szerepét vázolták a hallgatóság elé.
Ezek a gépgyártók már nem csupán technológiát fejlesztenek, hanem a gyártást minden szempontból kiszolgáló szoftver hátteret, kommunikációs platformot, az ehhez kapcsolódó designt és ergonómikus kezelőfelületeket is. A sokat emlegetett industry 4.0 már nemcsak a virtuális térben létezik, hanem megérkezett a hazai faiparba.
Gyors és biztonságos adatáramlás, ahol a szoftverek nem csupán rendszerezik és tárolják az adatokat, de javaslatot is tesznek bizonyos döntési helyzetekben, mindezt a hatékonyság és a magasabb minőség érdekében.
A jövőben ez képezi a hatékony gyártásszervezés alapját. A technológiai háttér adott mind a gépek, mind a szerszámfejlesztők oldaláról.
Tárgyilagos és profi prezentációk sorában érdekes színfoltja volt a szakmai napnak a Woodissimo Kft. belga tulajdonosának előadása. Luc Van Gucht, hasonlóan az előtte szólókhoz, az innováció és a folyamatos fejlődés mellet tette le a garast.
Speciális faablakgyártó gépeik többféle konstrukcióban vannak jelen a hazai nyílászáró gyártás területén.
“Egy fa ablakgyártónak nem a másik faablakgyártótól kell tanulnia vagy piacot elvenni. Mit is tanulhatna, hiszen ugyanabból az alapanyagból, hasonló gépekkel, szinte ugyanazt a terméket készítik… Nem, nekik a műanyag és az alumínium ablakgyártóktól kell tanulni és piacot elvenni…”
Hmm…elgondolkodtató.
A konferencia szervezője az OAFSZ, kommunikációs partnere a robinwood.hu volt.