Olvasom az Octogon cikkét, hogy „Így épül a világ legmagasabb faháza” és közben nem hagy nyugodni, hogy idehaza meg úgy darálunk be fából készült szerkezeteket, hogy azt se mondják, habakukk.
A soproni Lővér Fürdőről beszélek, ha valaki nem tudná. A napokban döntötték le a lábáról, mert épül az új élményközpont. Rendben van, régi volt, nem is túl praktikus, rissz-rossz gépészet stb.
Lehet, hogy öregszem és egyre nosztalgikusabbá válik a hozzáállásom, de a ragasztott fatartók az agárdi gyár – akkor és ma is – kuriózumnak számító alkotása, a faipar fellegvárában kicsit többet érdemelt volna.
Nem mondom, hogy ipartörténeti emlék, de évtizedekig nézték Sopron uszodába járó lakói. Olykor én magam is. Szerettem, azt a kupolát.
Fotó: magyarepitok.hu
Szóval nagyon csibészes lett volna, ha az egyetem, ha nem is minden elemét felhasználva, de örökül hagy belőle valamit az utókornak.
Arról nem is beszélve, hogy a városban magas szintű építészképzés folyik. Nota bene milyen klassz projekt lett volna ebből a brutális anyagból tervezni.
UPDATE
Időközben kaptuk az információt, hogy az uszoda kupolájának íves rétegelt-ragasztott tartói a Soproni Egyetem Faszerkezet-vizsgáló laboratóriumába érkeztek további tudományos vizsgálat céljából. Köszönjük az észrevételt, dícséretes, hogy vizsgálják, viszont a cikkből kiderül, mi nem teljesen erre gondoltunk.