Áprilisban évről évre felkerekednek az elvetemült bútor fetisiszták és nekivágnak az előttük álló cca 900 km-nek, hogy aztán még napokig róják a további kilométereket a világ (szerintem) legjobb kiállításán.
Miért pont Milánó? Nem azért mert a divat fővárosa, van abból elég sok itt Európában (Párizs, London…), de szalon csak egy van.
A rendezvény igazán patináns múltra tekint vissza, hiszen az első kiállítást 55 évvel ezelőtt rendezték. Később a bútorszalon kiegészült két kísérő rendezvénnyel (ami csak nevében az). Volumenét, szakmai erejét tekintve mindkettő mértékadó a maga nemében. Páratlan években az Euroluce világítástechnika kíséri a bútoros felvonulást, páros években, így idén is az EuroCucina konyha szekció teszi teljessé a kéjt.
Nem csupán konyhabútorok, hanem kiegészítők és konyhai gépek, berendezések teljes arzenálja várja a bátor kiváncsiskodókat. Mint neve is mutatja, ez egy szalon, a szó magasztos értelmében. Elegáns, laza, ledér, sokszínű és ízig-vérig olasz. Az Európai bútorvilág másik pólusáról, Kölnről ez nehezebben mondható el (az, hogy olasz. az semmikép).
Statisztikus kollégák kedvéért néhány paraméter, hogy kellő alázattal kezeljük a rendezvényt
Mindjárt az elején egy kis hatásvadászat:
Idén 2407 kiállító volt jelen. Ez 30%-kal több, mint a tavalyi évben. 270 000 m2-t kellett könnyű léptekkel bejárni annak, aki mindent szeretett volna látni. Kötve hiszem, hogy a biztonságtechnikai szakambereken kívül akadt még ilyen elvetemült ember.
A kiállítás hétfőtől vasárnapig tartott. A hétköznap a szakmáé, a hétvége a lakosságé. Szombaton és vasárnap 41 372 nézelődő ugrott még be egy kis formakultúrára.
A szalon mellett minden évben a SaloneSatellite nevű projekt adja a fiatal designerek bemutatkozási lehetőségét. Itt idén 650 db 35 év alatti tervező kapott lehetőséget, hogy megmutassa ötleteit.
A fenti számok jól mutatják, hogy szinte befogadhatatlan mennyiségű információ zúdul egy ilyen kiállításon a bámészkodók nyakába. Az ott töltött két nap élményeit mint egy formakulturális molotov-koktélt fogjuk most behajítani a hazai asztalosműhelyekbe. Szeretnénk, ha mindenki égne a vágytól, hogy jövő tavasszal útra keljen talján országba.
Igyekszünk valami rendszert vinni a mondandónkba és ne feledjék, nem designerek vagyunk, csak egyszerű asztalosok.