Az építőipar növekedésével sajnálatos módon együtt jár, hogy nagy mennyiségű felhasználhatatlan anyagot hagy maga után. A környezettudatos építéshez igazondunk kell a nyugaton már elterjedt ökoépítészeti gondolkodásmódhoz; ehhez jó alkalmat ad az Ökohome konferenciája – olvasható az epiteszforum.hu-n.
Napjainkban az építőipar a leginkább környezetterhelő iparágak egyike. Nem csupán az építőanyagok előállításához kell jelentős mennyiségű energiát felhasználni, de gyakran szállításukat is több országon keresztül kell megoldani, mire a beépítés helyéhez érnek. A gyorsan fejlődő kivitelezés-technológia mellett az építtetők növekvő elvárásokat állítanak az építőanyag-iparral szemben, mely emiatt egyre több vegyi anyag alkalmazásával válaszol, a korábban évszázadokon keresztül használt és jól bevált természetes anyagok helyett. Ennek következményeként mára egy átlagos épület életciklusa végén a beépített anyagok nagy része újrahasznosíthatatlan hulladék, mely jelentős utólagos költségeket és környezetterhelést jelent.
Egyes országokban elérhetőek olyan számítógépes szoftverek (például Németországban a LEGEP Software, de Ausztriában és már Magyarországon is vannak ilyenek), amelyek segítségével kiszámolható az adott épület – teljes élettartamára vonatkoztatott – ökológiai lábnyoma. De lehetne példaként említeni a Baubook.info portált is, amely az ökologikus építőanyagok és szerkezetek elterjedését az öko tanúsított építőanyagok adatbázisával, ökologikus épületoptimalizálási szempontok bemutatásával, építészeti kiírásokkal és életciklus-számításokkal segíti.
Sick Building Syndrome 2.0
Az 1980-as évek elején mérgező favédőszerek kipárolgásának hatására emberek tízezrei betegedtek meg. Nem kellett sokat várni és hamarosan addig óriási mennyiségben használt anyagokról derült ki (pl. azbeszt, formaldehid, hexabróm ciklodekán), hogy rendkívül környezetszennyező és egészségkárosító hatásúak. Az épületbiológusok napjainkra több mint 2000 olyan vegyületet tartanak számon, amelyek a mai lakóépületeinkben rendszeresen jelen vannak ugyanakkor komoly egészségkárosító hatásuk lehet.
Mára már ott tartunk, hogy épületbiológiai méréssel, helyszíni mérőműszerek illetve laborvizsgálatok segítségével pontosan számszerűsíthető, hogy milyen káros, illékony szerves vegyületek vagy sugárzások találhatóak lakóépületeinkben. (Épületbiológiai mérés-technikusi képzés a rosenheimi székhelyű nemzetközi épületbiológiai intézet, az Institute für Baubiologie und Ökologie szervezésében zajlik.)
A Beteg Épület Szindrómát (Sick Building Syndrome) a WHO 1984-ben ismerte el hivatalosan. Időközben már nemcsak közösségi épületekre, hanem családi házakra is kidolgozták a keretrendszert, amely meghatározza az egyes vegyületcsoportok és káros anyagok egészségügyi határértékeit. Erre azért is volt szükség, mert időközben olyan új civilizációs betegségek jelentek meg, mint a többszörös kémiai túlérzékenység (MCS), valamint drasztikusan megnőtt az allergiás, az asztmás, sőt az elektroszmog következtében jelentkező betegségek száma is.
Napjainkban már vannak olyan intézmények, amelyek átfogó vizsgálatok és mérések után tanúsítják egy épület egészségességét. Erre példa a Sentinel Haus Institut védjegye, de Németországban a TÜV is ad ki egészséges otthont tanúsító (Healthy Home) címkét.
Valóban zöld hóbort lenne csupán az ökoépítészet?
Egyértelműen nem, sőt! Az ökoépítészeti törekvések egyre nagyobb teret nyernek szerte a világban, és komoly állami támogatásokkal, pályázatokkal igyekeznek hozzájárulni új, természetes, környezetbarát építőanyagok fejlesztéséhez, innovatív technológiák megvalósulásához.
Néhány példa:
- háromemeletes favázas szalmabála irodaépület,
- passzívház kritériumokat teljesítő szalmabála hotel a svájci alpokban,
- a Linzben található minősített Green Building Irodaház az E-TECH,
- a világhírű Herzog&de Meuron építésziroda által tervezett és Martin Rauch által kivitelezett Ricola gyógynövényközpont,
- az Olaszországban eddig megépült 5000 szalmaház, vagy
- a világ legnagyobb minősített öko készház-gyártója, az 1896-ban alapított Baufritz GmbH által eddig megépült több mint 12.000 ökoház,
Mindezek komoly lépések egy klíma-semleges, fenntartható jövő irányába.
Induláskor legfőbb célul tűztük ki az ökoépítészet ismertségének elősegítését, de emellett időközben Magyarország legnagyobb ilyen jellegű szakmai rendezvényévé nőtte ki magát. Az eredeti célkitűzés elérésben Európa legjobb előadói segítenek, akik nemzetközi példákon keresztül mutatják be az ökoépítészetben rejlő lehetőségeket és újdonságokat. Az előadók és kiállítók között üdvözölhetjük hazánk legjobb ökoépítészeit, építőanyag gyártóit, tapasztalt kivitelezőit és a környezettudatos építést támogató szakmai szervezeteket is.
A rendezvény szakmai védnöke a HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete.
Forrás: epiteszforum.hu