„Az igazi ablak az fa”
Minőségi fa- és fa-alu ablakok a hazai kortárs építészetben

A pályázat kiírója: FAMASZ, Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége

A kiíró szeretné díjazni azokat a megvalósult lakó- és középületeket, épületeket, ahol a fa vagy alu-fa nyílászárók az épület homlokzati képe mellett, mint a belső tér formálás markáns szereplői kapnak szerepet.

A pályázat kiírójának elsődleges célja a faablakok népszerűsítése, valamint a tagjaink között szép számmal szereplő gyártók és a megvalósult projektek együttes bemutatása.

A pályázat kiírásának pontos megfogalmazása, a kiírás feltételeinek összeállítása jelenleg is zajlik.
A pályázat részleteiről, részvételi feltételekről szóló tájékoztatóanyag hamarosan elérhető lesz a www.famasz.hu oldalon.

A szakmai összefogás kiemelt céljai között szerepel, hogy az építész kultúrkör és a hazai faablak gyártók kooperációját segítse, és elinduljon egy mindkét fél számára hasznos párbeszéd.

Ennek a programnak az egyik eleme az a nagyívű elképzelés, miszerint minden olyan hazai felsőoktatási intézménnyel szeretnék felvenni a kapcsolatot és hosszútávon együttműködni, ahol építészmérnök képzés folyik.

Nemcsak szakmai előadásokkal, hanem egyedi formavilágú információs pilonnal is megajándékozzák a tanszék hallgatóit.

A szakmai napon való részvétel ingyenes.

• A 2019-es Construma szakkiállításon önálló standdal debütáltak, amit a Hello Wood csapatával együtt terveztek.
• Emellett kreditpontos szakmai konferenciára várták az építészeket.
• Ezt követően kiemelt támogatóként aktívan részt vettek az első hazai rendezésű Solar Decathlon Nemzetközi Építész Versenyen.
• Ősszel (november 28-án) pedig a Győri Széchenyi István Egyetem építész tanszékével közösen Építész Szakmai Napot tartanak Győrben. Tehát igencsak aktív csapat…

Szakmai programjaik kialakítása során nemcsak a szakmai szempontok, hanem a közösségépítés is fontos szempont. Jól mutatja ezt az ősz elején tartott belgiumi szakmai kirándulás.

Az európai fa és fa-alu nyílászáró piacból is kiemelkednek a Benelux államok által mutatott eredmények. Minőségi gyártók és eladott ablakok terén egyaránt itt a legmagasabb a faablakok aránya a nyílászáró piacon. Nem véletlen tehát, hogy őket választották a szervezők. Na persze a jó söröknek, a finom csokiknak, és a szövetség menedzsmentjében vezető szerepkört betöltő néhány tag lelkes munkájának is köszönhető a kiválóan sikerült tanulmányút, mert nemcsak gyárlátogatások, hanem kerékpár túrák, baráti beszélgetések, sörözések és egy kis tengerpart is belefért a 4 napos programba.

A szakmai út során két ablakgyártó cégnél tett látogatást a FAMASZ csapata. Mielőtt belemerülnénk a „szakmázásba”, szeretném elmondani, hogy már

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy az EU-s támogatásokkal kipárnázott, ezért sok esetben a piaci ár alatt dolgozó kelet-európai gyártókat nem feltétlenül kedveli mindenki.

Alapanyagok tekintetében míg idehaza szinte mindenki rétegragasztott frízekből dolgozik, jellemzően luc vagy borovi fafajokat használva, addig Belgiumban előszeretettel használják az egzóta fafajokat, sokszor rétegragasztás nélküli tömör kivitelben.

Nálunk a prémium gyártók esetében szinte kivétel nélkül bútoripari minőségű finisheléssel és felületkezeléssel találkozunk. Itt mintha a minőségi gyártásnak ez nem lenne feltétlen velejárója. A felületek szépek, pontosak, de alig lépnek el a gyalult minőségtől.

A gyártó üzemek gépesítettsége, technológiai színvonala hasonló a hazai gyártókéhoz. Ugyanakkor viszonylag kis létszámmal, de flexibilisen használható jól képzett munkaerővel, rendkívül hatékonyan dolgoznak. A beruházási ciklusidő nagyjából 10 év! Magyarán

Míg idehaza, vagy mondjuk úgy, hogy a hazai klímasávban, ami ugye itt közép Európában elég szélsőséges tud lenni, szóval

Nyilván a 0 és -5 ℃ közötti telek és a maximum 28-30 ℃ fokos nyarak nem igénylik a nagyobb keresztmetszeteket.
A kétrétegű üveg a legtöbb esetben megfelel az elvárásoknak. Ennek ellenére itt is elérhető 78-80-as ablakszerkezet. Ennél erősebb keresztmetszetekkel viszont nem találkoztunk

Igazi érdekességnek számított a hagyományos profilok és megoldások, valamint az extra kivitelű profilok markáns jelenléte a piacon. Például a belül szintbe záródó tok és szárny, vagy a műemlék jellegű fa vízvetős profil.

A szakmai út legnagyobb tanulsága azonban a professzionális értékesítés és termékbemutatás. Gyakorlatilag egy szinten van a technológiai hátterünk és alapanyag kínálatunk a Belga piacéval. Ugyanakkor az eladást segítő felületeik, a bemutatótermek, a termék prémium tálalása terén van mit tanulnunk tőlük. Ezen a téren a szövetségnek is komoly feladatai lesznek.

OAFSZ közgyűlés (Fotó: Tóth Norbert)

Azt asztalos szövetség több mint két évtizede alakult összefogás, ami az elmúlt időszakban alapos szerkezeti és koncepcionális változáson esett át. Árkossy Tamás elnök irányításával elkezdődött egy olyan szakmai értékteremtés, ami ezekben a nehéz években is tartalommal tudja feltölteni a szövetséget. Félreértés ne essék, a szövetség korábbi éveiben is értékelhető tevékenységet végzett, most azonban a megváltozott gazdasági struktúrához igazított, új program megalkotását kell keresztülvinni. Ez nem egyszerű. Nemcsak a gazdasági életben vannak új attitűdök, hanem a szakmai-társadalmi életben is. Ez leginkább sajnos a passzivitásban ölt testet.

Magyarán nem elég működtetni a szövetséget, hanem a napi rutin mellett olyan program megfogalmazása a feladat, amely a tagtoborzásra és a támogatók felkeresésére is alkalmas, nem utolsó sorban releváns kérdésekre ad választ.

Nem véletlen tehát, hogy az új program fókuszában az AAA, az Asztalosok az Asztalosokért projekt került.

A projekt elsődleges célja, hogy az ipar szereplői az egyetem faiparos bázisiskoláival közvetlen kapcsolatot építsenek ki, és előadások, workshopok formájában a szakoktatáshoz közelebb kerüljenek. A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karával, a Robinwood szakmai szerkesztőséggel együtt alakítják ki a szakmai napok programját. Az ősz során három iskolát kerestek fel, majd a nyári szünetet követően még újabb négy iskola kerül sorra. Ehhez a gondolatmenethez passzol a szakmai tanulmányi versenyek támogatása, ahol a szakmaszervezési feladatok mellett zsűriznek és esetenként a versenyfeladatok tervezését is koordinálják.

A másik fő irány a szakmai fórumok szervezése, annak minden nehézségével.

Ennek ellenére úgy tűnik, van módja annak, hogy felkeltsük az érdeklődést. A faablak jövője, a jövő faablaka elnevezésű, a Construma szakvásáron tartott konferencia például nemhogy teltházzal (120 fő), de egymást követő két előadással ment le. Előadók és szervezők egyaránt azt látták, hogy új kontextusba kell helyezni az aktuális témákat és az egymásra utalt szakmaköröket közösen kell megszólítani. Esetünkben az építészeket és a faablakgyártókat. Ez a rendezvény egyben egy új kezdeményezés nulladik pontja is volt. Az előadók és szervezők egy, a faablakgyártókat tömörítő szervezet kialakítását kezdték meg, ami az asztalos szövetséggel együttműködve képzeli el a jövőjét.

Árkossy Tamás OAFSZ elnök és Wilheim Gábor, a bútorszövetség elnöke (Fotó: Tóth Norbert)

A merre tovább asztalosok nemcsak a tartalomra, hanem a formára is vonatkozik. A Magyar Bútor és Faipari Szövetség elfogadta (és viszonozta) a meghívást, és Wilheim Gábor elnök, valamint az elnökség néhány tagja is jelen volt az OAFSZ rendezvényén. Több ez mint gesztus, hiszen a szorosabbra fűzött közös munka, pontosabban az erre való törekvés már a bútorszövetség tavaszi közgyűlésén megfogalmazódott. Hovatovább, az elnökségbe beválasztották Babanecz Csaba asztalosszövetségi alelnököt is…

Tehát megtörténtek az első lépések a két szövetség közötti szinergiák jobb kihasználására. Az igazi munka azonban csak most kezdődik. Olyan víziók és célok, aztán pedig konkrét projektek megfogalmazására lesz szükség, ami újra vonzóvá teszi a szövetségeket. A sikerhez persze elengedhetetlen egyfajta szakmapolitikai (ha létezik Magyarországon ilyen egyáltalán?) fogadókészség. Nagyon egyszerű: szakmát érintő oktatási és gazdasági kérdésekben kérdezzék meg a szakmát, hallgassák meg és vegyék figyelembe véleményüket a döntéshozáskor.

Mint minden tárgyat a környezetünkben, az ablakot is kell, hogy valaki tervezze. Meghatározó eleme egy háznak, akár a frontot nézzük, akár a belső enteriört. Nyilván egy Velux vagy egy Internorm ablak esetében elő tudnánk rántani valahonnan egy designert, na de hol van a többi?

Az ablakprofilok kialakítására konstruált szerszámok ma a szerszámtervezés kiemelkedő tárgyai. Többnyire az építőipar felől érkező egyre szigorúbb előírások, az energiatakarékosság nyomasztó igénye determinálja a szerszámtervezés irányvonalát. A passzív házakba építhető ablakok k(U) értéke már 0,8 alatti, egyre vastagabb (több rétegű) üvegeket építünk be, és ezzel együtt egyre nehezebbek az ablakaink. A vasalatokkal szemben egyre magasabbak az elvárások, mind a mozgatás, mind a biztonság terén. Ebben a terhelt közegben sikerült a Leitznek valami mást, valami újat hoznia.

Tervezni egy ablakot!

A német szerszámgyártót (Leitz) nem kell bemutatni olvasóinknak, évtizedek óta jelen vannak a hazai piacon. Ausztriai központban tett látogatásunk, az első kézből szerzett információ most kicsit más megvilágításba helyezte előttünk az asztalosság ezen műfaját.

A tervezési folyamat elejétől kezdve bevonták az ablakgyártás több szereplőjét. A teambe így bekerült

• a Remmers,
• a Maco,
• a Stemeseder alumínium profil specialista,
• a Lohmann ragasztástechnika
• a német Meesenburg Gruppe,
• valamint Helmut-Goll Gmbh.

Ezzel olyan szinergiákat sikerült felszabadítani, minek eredményeként

A tiszta fa és a fa-alu típus gyártásához ugyanazt a szerszámot lehet használni(!). Ez már önmagában is egy barátságos gesztus, nem beszélve a praktikus mivoltáról. Ami elsőre feltűnik az ablak szerkezetét szemlélve, hogy nincs üvegléc. Ezzel gyakorlatilag a gyártás egy fontos momentumát kihagyhatjuk. A szerkezet lehetővé teszi, hogy akár 70 mm vastag üveget is beépíthessünk. A szárny és a tok kívül és belül is síkban záródik.

78, 90 és 106 mm vastagságban készülhet a szerkezet. A 106 mm-es már passzív ház kategória, 0,8-as UV érték alatt. A másik két keresztmetszet alacsony energia szintű ablakok készítésére alkalmas. Az ablakszerkezeten belül változó anyagsűrűségű fafajokat használnak. Belül egy lazább szerkezetű, világos fa (többnyire valamilyen tűlevelű fafaj), kívül pedik tetszőlegesen választható fafaj kerülhet.

Ez nem csupán egy esztétikai effekt, hiszen ide ellenáló, akár a sós tengeri levegővel is kompatibilis fafajt válszthatunk. Ezek az elemek szintén speciális ragasztással rögzítik. Az üveg beépítésekor nem használtak szilikont (vagy csak a szárny külső felén). Ezzel a gyártás és a tartósság szempontjából is neuralgikus elem került ki a folyamatból.

Az ablakcsalád gyártásához szükséges szerszámcsalád műszaki paramétereiről érdeklődjön a Leitz Hungária Szerszám Kft. munkatársainál.

A szakmai nap rendkívül érdekesnek ígérkezik, hiszen a két szakmakör történetesen az építészek és a faiparosok közösen formálhatnak véleményt a fa és fa-alu ablakok jövőjével, gyártásával és beépítésével kapcsolatban.

Az ablaktervezés és gyártás rendkívül összetett folyamat. Az impulzusok többnyire az építőipar felől érkeznek, pontosabban az egyre szigorúbb előírások, elvárások, valamint energetikai és biztonságtechnikai oldalról. 2020-tól, tehát két év múlva, már Magyarországon is csak passzív ház besorolású épületek épülhetnek! Ez a piac szereplőitől, beleértve a gyártókat és építészeket, alapos szakmai felkészültséget igényel majd.

A konferencia hasznos gyakorlati információkkal gazdagítja majd a résztvevőket, hiszen a legnevesebb európai gyártó- és kereskedő cégek tolmácsolásában hallhatunk majd előadásokat.

Kala Tibor

Úgy tűnik, felébredtek a faablak gyártók Csipkerózsika-álmukból. A rendkívül erős műanyag ablakgyártó szövetség és alumínium ablakosok mellett végre saját kezükbe veszik a sorsukat. Szakmai szövetségük a jövőben elsősorban lobby tevékenységet, valamint a speciális szakmai információk közvetítését tűzte ki célul.

Mint azt a robinwood.hu-nak Kala Tibor, a kezdeményezés főszervezője nyilatkozta, olyan szakmai tömörülést szeretnének, ahol két fő tevékenység adná a szövetség karakterét. Számtalan esetben szükséges, hogy szabványok, szabályzatok, esetlegesen rendeletek megalkotásakor figyelembe vegyék a gyártók, esetünkben a fa ablakgyártók érdekeit, szakmai tapasztalatait. Ez idáig nem volt egy olyan egységes fórum, amely kellő szakmai erőt képviselt volna ezen a területen.

A másik fontos terület a szakmai innovációk hiteles közvetítése, oktatások, előadások szervezése lesz. Ehhez szorosan kapcsolódik az a törekvés, hogy az európai trendek és normatívák is időben jussanak el a magyar gyártókhoz, hiszen a hazai faablak gyártóknak is helye van az európai piacon. Emellett a gyártást segítő nemzetközi szabványok népszerűsítése és a tagok számára az egyszerűbb hozzáférés biztosítása is a kiemelt feladatok között szerepel. Az országos Asztalos és Faipari szövetséggel karöltve – felhasználva több évtizedes szakmai tapasztalatukat – szeretnék kialakítani az új szakmai érdekvédelmi szervezetet.