Óvatosan fogadom általában ezeket a világmegváltó terveket, de mindig nyitottan.
Most is így próbálom.
A projekt alapvetően a természetesen megújuló anyagok tervezési és építészeti felhasználását vizsgálja, különös tekintettel azokra az alulhasznált erdei erőforrásokra, mint például a fenyőtű vagy a nyírfa kéreg. Kétségtelen, hogy ezek többnyire a kukában végzik.
Hogy a rétegelt lemez vagy az OSB alternatíváját jelenthetik-e majd a jövőben, nem fogadnék rá, de örülnék, ha így lenne.
A feladat tehát az volt, hogy megvizsgálják, hogyan tudnák a brit erdők az építőipart környezetbarát anyagokkal ellátni a szokásos feldolgozott faanyagon túl. A stúdió három kevéssé használt anyag természetes tulajdonságainak kiaknázására összpontosított: a kéregre, a természetes lignin ragasztóra és a fenyőtűkre. Ezek képezték az alapját a „szén-dioxid-kibocsátás utáni jövő építőanyagainak” kutatásának.
A tervezők egyébként nemcsak a lehetséges alapanyagokra és az azokból megvalósuló építőipari termékekre koncentráltak, hanem komplexitásában vizsgálták a biodiverzitás és erdőhasznosítás szempontjából is a folyamatokat.
„Az erdőgazdálkodás módjának megváltoztatása hatással lehet a jövőben az épületek építésére, például azáltal, hogy olyan vegyes fajokat használunk, amelyek alacsonyabb hozamúak, de fenntarthatóbbak”
– mondta a Dezeen-nek a Material Cultures társalapítója, Summer Islam.
A projekt során elkészült panelek egy része ezüstnyír- és vörösfenyőkéregből készült, amelyek természetes vízálló tulajdonságokkal rendelkeznek, így szigetelőanyagként és burkolóelemként is használhatók.
A tömör lapokat úgy állították elő, hogy a kéregcsíkokat 90 fokkal elforgatva rendezték el, mielőtt hőpréseléssel kialakították a paneleket. Ez a folyamat aktiválja a kéregben lévő lignint, amely természetes ragasztóként működik.
A stúdió kísérletezett kéregforgácsokkal és fenyőtűkkel is, amelyek nem reagáltak jól a hőre és a nyomásra, ezért bio gyanták hozzáadásával készítettek kompozit lapokat.
A kérget jellemzően talajtakaróként, bioüzemanyagként vagy komposztálva használják, míg a fakivágás után lebomló fenyőtűk túlzottan savassá tehetik a talajt, főleg a monokultúrás erdőkben.
Ezeknek az anyagoknak a felelősségteljes betakarítása és gyakorlati célba juttatása az építőiparban elősegítheti olyan ellenálló erdők létrehozását és kezelését, amelyek képesek túlélni az éghajlatunkat jelenleg érintő változásokat.
A tervezők Alvar Aalto ikonikus Stool 60 székét adaptálták, és préselt nyírfából és sequoiából készült ülőlapot készítettek hozzá, demonstrálva, hogyan használhatók fel lapanyagaik.A prototípus lapanyagokat 2025 őszéig mutatják be a V&A kiállításon, a Material Cultures néhány kísérletével és a stúdió kutatásait dokumentáló filmmel együtt.
A Material Cultures bekerült a 2023-as Dezeen Awards „Év Feltörekvő Építésze” jelöltjei közé, és korábban Yasmeen Lari pakisztáni építésszel dolgozott együtt egy fából és nádból készült pavilonon, amely árvízálló építési módszereket mutat be.
A fotózás a V&A sajtóiroda jóvoltából készült.
Forrás/fotó:
https://www.dezeen.com/2024/12/03/va-make-good-installation-material-cultures/