A klasszikus szakmai szervezet, szövetség kialakítástól eltérően nem a gyártók alapították az összefogást, hanem az őket kiszolgáló beszállítók. Még arra is figyeltek, hogy minden szakterület (szerszám, gép-technológia, felületkezelés, alapanyag) legyen megszólítva.

• Így szerszám részről a Leitz Hungária Szerszám Kft.,
• gép és technológiai területről a Woodissimo Kft.,
• felületkezelő rendszerek oldaláról a Remmers Ungarn Kft.
• és végül a faanyag szakterületéről a Holz Schiller GmbH. vállalta a szakmai munkát.

A szakmai alapítótagok mellett egy nemzetközi kommunikációs ügynökség, a Nine Company munkájára is számít a menedzsment.

Szép magasztos cél, de a megvalósításra is vannak elképzeléseitek?

Kala Tibor: Nyilván kicsit döcögős az elején a dolog, hiszen a megalakulás nemcsak protokolláris feladat, hanem a jogi-gazdasági alapjait is le kell fektetni. Ez a munka jelen pillanatban is zajlik. A hivatalos megalakulást követően szerintem az első komoly aktivitásunk tavasszal a Construma idején lesz majd, bár ezt megelőzően is tervezünk egy konferenciát, de erről nem szeretnék még beszélni.
Visszatérve a Construmára, szeretnénk konkrétan a kiállításon is jelen lenni, illetve építészeket megcélzó szakmai előadással is készülünk. Ez utóbbi egyébként nem előzmény nélküli, ugyanis az idei Construmán már szerveztünk egy, az építészeket megcélzó szakmai előadást, karöltve az Építész Kamarával és az Országos Asztalos és Faipari Szövetséggel.
Emellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szakképző intézményekkel és az egyetemmel is kiváló kapcsolatot építsünk ki. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy külföldi szakkiállításokra szervezetten akár kisebb csoportokba szakmai “brancsként” utazzunk ki. Egészen más hangulata és szakmai tartalma van egy csoportos kiállítás látogatásnak. Nyilván ebben a nemzetközi kapcsolataink sokat fognak segíteni.

Óriási passzivitás nehezíti a szakmai szervezetek munkáját úgy általában. Milyen pontokon szeretnétek változtatni, illetve mi a motiváció, ami a mozgatója lehet majd az összefogásnak?

Rengeteg tervünk van, nagy a lelkesedés, alapvetően egy új megközelítéssel próbálkozunk. Először is van egy konkrét és prioritást élvező cél. Meg vagyunk győződve arról, hogy

A Magyarországon készült ablakok minősége a jelenleginél sokkal magasabb szintre predesztinálja a szektorban tevékenykedő vállalkozásokat, mint ahol most vannak.
Azt gondoljuk, hogy piaci megítélésük javítása, a sikeresebb értékesítői és marketing munka nemcsak a gyártók, hanem a hazai építészet és végfelhasználók együttes érdeke is. Magyarán az elsődleges feladatunk az lesz, hogy a hazai gyártású faablak a méltó helyére kerüljön a piacon.

Ehhez elkerülhetetlen egyfajta lobby tevékenység is, hiszen ez a piacon való sikeres szereplés egyik pillére. Vagy példaként említhetném a műemlék épületek terén régóta szükségszerű, a racionális és műemlékvédelem és gyártástechnológiai oldalról is szakszerű uniformizált ablakgyártás szabályozását. Láttok az ilyen típusú munkákra lehetőséget?

Igen, látunk. Nyilván ehhez egy erős szövetség kell majd, ami momentán alakulóban van, de szerintünk működőképes lesz a modell, amit szeretnénk létrehozni. Nem a gyártók, hanem néhány beszállító gondolatai mentén jött létre az összefogás. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mi vállaljuk az anyagi terheket, hanem azt is, hogy nincs konfliktus.

Felvettük a kapcsolatot és együttműködési megállapodást is kötöttünk a Német Faablakgyártók Szövetségével (proHolz Fenster). Az ő szervezeti felépítésüket tekintjük mintának. Ennek lényege egy, a tagság és az elnökség között elhelyezkedő, a tagságból kialakított tanácsadói kör, ami az operatív munkában is részt vállal.
Arra próbálunk törekedni majd, hogy az elnökség interaktív legyen. Kezdeményező és a tanácsadói szervezet aktív szereplője

Ki lehet tag?

Elsősorban fa és fa-alu ablak gyártó vállalkozások. Emellett a szakmakört kiszolgáló beszállítók, gép-és szerszámkereskedők, szakképzés szereplői, valamint nagyon számítunk a „rutinosabb” szakmai szövetségek és szakmai szervezetek segítségére.

Az építészeket többször is említetted. Bizonyos szempontból ők a fő célcsoport, de a végfelhasználókat is meg kell szólítanotok?

Az építész és az építtető együttesen dönt.

Ezért olyan fórumokat kell találnunk, ahol ezt elmondhatjuk és megmutathatjuk. Az építész azokat az elemeket, vagy mondhatjuk úgy, kliséket fogja használni, amit könnyen és egyszerűen tud beemelni a tervezési folyamatba, valamint amiről meg van győződve, hogy az jó.
Na ezen a téren a hazai gyártóknak óriási lemaradása van. Az építész nem tervez betongerendát, se téglát, se ablakot.
Nem feladata, ellenben használja ezeket, ha azok megfelelően vannak parametrizálva, könnyedén és gyorsan beemelhetőek.
Ez egy bonyolult kérdéskör, hosszasan taglalhatnám, de azt hiszem ennek nem most van itt az ideje. A végfelhasználót szintén másként kell majd tájékoztatni és meggyőzni. Őszintén kell beszélni a faablakról és megmutatni, mennyire része ma már az enteriőrnek az ablak, mennyire fontos a felületkezelés és fafaj választás.

Az idei év különlegessége egy új kezdeményezés volt, amelynek életrehívója öt, a fa ablak gyártáshoz szorosan köthető és elkötelezett cég volt:

• ROTO Elzett Certa Kft.,
• Leitz Hungária Szerszám Kft.,
• Remmers Ungarn Kft.,
• Holz Schiller Gmbh.,
• Woodissimo Kft.

Ezen vállalkozások nem csupán mint szakmai előadók, hanem mint szervezők is kivették a részüket az előkészítő munkából. A szakmai program összeállításában, valamint az Építész Kamaránál történő regisztrálásban és akkreditációban a robinwood.hu szerkesztősége volt segítségükre.

A szakmai nap házigazdáját, Kala Tibort kérdeztük a kezdeményezés céljáról

Mi volt az elsődleges szándékotok, amikor a napi munka mellé bevállaltátok ennek a konferenciának a megvalósítását?
Különböző szakterületeket képviselünk, de abban mindannyian egyetértünk, és látjuk a napi munkánk során, hogy a hazai fa, és fa-alu ablak gyártás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Kiváló minőségű termékek születnek, alapanyagokban gyártástechnológiában, vasalatok terén

Ennek ellenére úgy éreztük, hogy nem vagyunk eléggé exponált helyen a hazai építészek szemében. Szerettük volna az építész kultúrkört közelebb hozni a faiparosokhoz.

A kamara bevonása és az akkreditálás is ezt a célt szolgálta?
Igen, és külön öröm számunkra, hogy sikeresen tudtuk akkreditáltani a rendezvényt. Ez az 1,5 kreditponton túl nekünk különösen presztízs értékkel bír. Az előadások témája is kifejezetten az építészek szemszögéből lett megfogalmazva.

Meggyőződésem, ha ezeket ismerik azzal a hazai gyártók hitelesebbé válnak a piacon.

Kala Tibor és Árkossy Tamás (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Vannak hosszabb távú terveitek, vagy ez egy egyszeri alkalom volt?
Úgy fogalmaznék, hogy ez inkább a főpróba volt. Körvonalazódik egy fa nyílászárókat gyártó/forgalmazó szervezet kialakítása. Nyilván először a programot és célokat kell megfogalmazni, aztán majd ehhez igazítjuk a kontúrokat, de az irányvonalat már látjuk.

Szakmai előadások, gyárlátogatások, nemzetközi tanumányutak és az európai szervezetekkel való együttműködés adja majd a munkánk gerincét.

Már körvonalazódik a következő rendezvényünk, hamarosan jelentkezünk a részletekkel.

A világ legnagyobb faipari szakvására a Ligna Hannover. A kiállításon koncentrálódó műszaki tartalom még a szakemberek számára is nehezen befogadható. Az ötlet tehát, hogy szakavatott tomácsolás segítségével áttekintsük, merre is tart a faipar, igencsak helyénvalónak bizonyult. Az előadók nem konkrét termékekre koncentráltak, hanem fejlesztési irányokra, a fejlesztések valós tartalmát igyekeztek nekünk, „felhasználóknak” elmagyarázni.

Industry 4.0: hangzatos szlogen,  de mit jelent a gyakorlatban?

Talán, ha azt mondjuk, hogy intelligens hatékonyság, akkor nem lövünk mellé. A digitalizáció, a webes alapú kommunikáció ipari használata visszafordíthatatlanul átalakította mindazt, amit a gyártásról gondoltunk.

„Az előtolást nem lehet a végtelenségig növelni” (Mesics Ferenc) a köztes technikai idők lerövídítésével, az apró döntések során az emberi tényező kizárásával, a folyamatos kontrollinggal, azonban tovább növelhetjük hatékonyságunkat. Minden adott: gépek, technológia, kiváló alapanyag, egyedül a hatékonyság hibádzik.

A nyitó előadást Kala Tibor, a Leitz műszaki tanácsadója, egyben a rendezvény házigazdája tartotta

Intelligens szerszámok már régóta szerepelnek a Leitz kínálatában. Ismertségük és népszerűségük egyre nagyobb, hatékonyságnövelő szerepük elvitathatatlan. Messziről nézve úri huncutságnak tűnhet, de nem az. (A későbbiekben részletesen konkrét szerszám típusokhoz kötve fogunk írni a Leitz idei újdonságairól, most a fejlesztések irányára koncentrálunk.)
A fejlesztések lényege, szinte szerszámtól függetlenül az, hogy használat közben információt kapjunk a szerszámról, azt rögzítsük és felhasználjuk.

Lássuk mire jó, ha például egy chippel ellátott marószerszámmal dolgozunk.

Pontos adatokat kapunk arról, hogy mikor, hol és mennyit dolgozik a szerszámunk, mikor jön el a karbantartási idő, mennyit változott az élkör átmérő stb. Ezeket az adatokat akkor is látjuk, amikor nem vagyunk a gyártás helyszínén, hiszen számítógépünkön, tabletünkön, vagy akár okos óránkon is megjelenhetnek az adatok.

A „távmunka” egyfajta újraértelmezése ez. A folyamatosan bejövő információk egy része nekünk szól, másik része a gépeknek, hiszen a kopásból adódó élkör-csökkenést a gép menet közben tudja korrigálni, így megszakítás nélkül tudunk dolgozni.

Profán megközelítés, de igaz, és legfőképp kizárja a hibázás lehetőségét, így időt és pénzt takarít meg felhasználójának.

A másik jelenség, ha lehet így nevezni, az az, hogy az asztalos már rég nem csak fával dolgozik, sőt a mai belsőépítészeti kihívások egyre többször olyan anyagok megmunkálását igénylik, amelyeket hagyományos faipari szerszámokkal már nem tudunk a kívánt minőségben elvégezni.

Ezek az új anyagok kemények és érzékenyek: acryl, magasfényű kompozit lapok, alumínium, szintetikus munkalapok, stb. Lehetetlen minden új anyaghoz más és más típusú szerszámot fejleszteni. Azonban a speciális élkialakítás és a gyémánt él lehetővé teszi a kívánt keménység és pontosság elérését. Kiemelten fontos ez az élzárással szemben megváltozott igények miatt.

A Leitz különleges marószerszámait már ezen elvárások szerint fejlesztik. Szerszámcsere nélkül tudunk különböző karakterű anyagokat pontosan és gyorsan megmunkálni.

A konferencián egy szerszám- és három gépfejlesztő cég képviseltette magát. Ebből kettő a világ két legnagyobb faipari gépgyártója, mondhatjuk tehát, hogy a kínálat nem volt gyenge…

A Leitz után a gépfejlesztő cégeké volt a színpad

Lehetetlen tételesen végigvenni az elhangzottakat, erre inkább részletekben teszünk majd kísérletet a közeljövőben. A HOMAG a BIESSE és a Wodissimo által képviselt Working Process technológiák csak a felületes szemlélő számára szólnak a „vasakról”.

Apró sajátosságokat leszámítva egy új gondolkodásmódot, az integrált gyártási folyamatot és felhő alapú webes kommunikáció jövőbeli szerepét vázolták a hallgatóság elé.

Ezek a gépgyártók már nem csupán technológiát fejlesztenek, hanem a gyártást minden szempontból kiszolgáló szoftver hátteret, kommunikációs platformot, az ehhez kapcsolódó designt és ergonómikus kezelőfelületeket is. A sokat emlegetett industry 4.0 már nemcsak a virtuális térben létezik, hanem megérkezett a hazai faiparba.

Gyors és biztonságos adatáramlás, ahol a szoftverek nem csupán rendszerezik és tárolják az adatokat, de javaslatot is tesznek bizonyos döntési helyzetekben, mindezt a hatékonyság és a magasabb minőség érdekében.
A jövőben ez képezi a hatékony gyártásszervezés alapját. A technológiai háttér adott mind a gépek, mind a szerszámfejlesztők oldaláról.

Tárgyilagos és profi prezentációk sorában érdekes színfoltja volt a szakmai napnak a Woodissimo Kft. belga tulajdonosának előadása. Luc Van Gucht, hasonlóan az előtte szólókhoz, az innováció és a folyamatos fejlődés mellet tette le a garast.
Speciális faablakgyártó gépeik többféle konstrukcióban vannak jelen a hazai nyílászáró gyártás területén.

Hmm…elgondolkodtató.

A konferencia szervezője az OAFSZ, kommunikációs partnere a robinwood.hu volt.

Ebben az időszakban a Hannoverben koncentrálódó műszaki tartalom befogadása és megértése komoly kihívás, még a gyakorlott vásárlátogatók számára is. A nehézség nem csak az óriási kínálatból adódik.

Az elmúlt időszakban, hasonlóan más innovatív ipari szegmensekhez, a faiparban is rendkívül módon felgyorsult a műszaki fejlesztések gyakorlatba történő átültetése.
Gyorsabban követik egymást az innovatív technológiák, ami gyorsabb, ugyanakkor sokkal átgondoltabb döntéshozatalt igényel a cégvezetők, vállalkozók részéről.

A miniLIGNA életrehívását elsősorban a korrekt tájékoztatás indokolta

Nem mindenkinek van lehetősége kilátogatni a kiállításra, ugyanakkor szívesen részt venne egy interaktív szakmai találkozón. A fejlesztők és a gépgyártók is felismerték, hogy hosszútávú jó döntésekhez kell segíteni üzleti partnereiket, de ehhez

Mindkét fél célja, hogy a fejlesztési vakvágányokat és a technológiai üveggyöngyöket elkerüljék.

Az előadók szándéka szerint nem egy újabb gépet vagy szerszámot szeretnének megmutatni, hanem az innovatív megoldásokon keresztül egyfajta diskurzusra törekednek, szeretnének átfogó képet mutatni, ami a beruházások előkészítésében nyújt valós segítséget.

A kezdeményezés az előadók részéről érkezett. A szervezői és házigazda szerepre az Országos Asztalos és Faipari Szövetséget kérték fel, operatív és kommunikációs munkákra pedig a robinwood.hu szerkesztőségét.

Szeretnének egy olyan előadássorozatot indítani, ami a világ legnagyobb faipari seregszemléjét követően összefoglalja és bemutatja a nemzetközi trendeket, innovatív megoldásokat és természetesen a képviseletekhez köthető márkák legújabb fejlesztéseit.

A helyszín első alkalommal a Leitz Hungária Szerszám Kft. (Kis-Duna utca 6., 2030 Érd) érdi központja lesz. Azért hangsúlyozzuk, hogy első alkalommal, mert a jövőben, ha sikeres fogadtatásra talál a kezdeményezés, akkor nemcsak a Ligna Hannovert követően, hanem a HolzHandwerk után is lehetőséget adnak egy szakmai találkozásra.