Nem kell messzire mennünk, elég mondjuk Bécsig, hogy találkozzunk olyan kültéri design bútorokkal, amiket múzeumok, iskolák, könyvtárak stb. kertjében, udvarán vagy akár az épület előtti téren helyeznek el.

A tervezők, a Soproni Egyetem hallgatói, Peredi Dorottya, Farkas Ete Domonkos és Szabó-Thomka Sámuel, idealista módon valami hasonló koncepció mentén indultak el, amikor a bútor vázlatait elkészítették. Ellentétben az általános megközelítéssel (a kültéri bútorok többsége műanyag, kő, vagy éppen a ma oly divatos beton), ők a fát választották.

A prototípusok után

A bútor az INTERREG ATHU059 INNOWOOD projekt keretén belül készült és az ott kiválasztott 6 nyertes bútor egyike, a legjobb alkotások már tavaly bemutatkoztak a Nemzetközi Faipari Vásárban Klagenfurtban, majd a tavalyi Otthon Design Kiállításon és idén a Construmán.

Az anyagválasztásból adódóan komoly feladat elé állította őket a felületkezelés kérdése. Szerencsére sikerült szakmai partnert találniuk a projekt kivitelezéséhez. A JAF Holz Ungarn Kft. és a Remmers Ungarn Kft. segítségével nemcsak időtálló, hanem szép megoldás is született.

A Remmers egyébként kiemelkedően aktív azokban a projektekben, ahol a felsőoktatási intézményeket tudják segíteni. Évek óta jelen vannak a Hello Wood eseményein, de említhetném a Magyar Asztalos tanulmányi versenyt, vagy a Solar Decathlont is.

A klasszikus szakmai szervezet, szövetség kialakítástól eltérően nem a gyártók alapították az összefogást, hanem az őket kiszolgáló beszállítók. Még arra is figyeltek, hogy minden szakterület (szerszám, gép-technológia, felületkezelés, alapanyag) legyen megszólítva.

• Így szerszám részről a Leitz Hungária Szerszám Kft.,
• gép és technológiai területről a Woodissimo Kft.,
• felületkezelő rendszerek oldaláról a Remmers Ungarn Kft.
• és végül a faanyag szakterületéről a Holz Schiller GmbH. vállalta a szakmai munkát.

A szakmai alapítótagok mellett egy nemzetközi kommunikációs ügynökség, a Nine Company munkájára is számít a menedzsment.

Szép magasztos cél, de a megvalósításra is vannak elképzeléseitek?

Kala Tibor: Nyilván kicsit döcögős az elején a dolog, hiszen a megalakulás nemcsak protokolláris feladat, hanem a jogi-gazdasági alapjait is le kell fektetni. Ez a munka jelen pillanatban is zajlik. A hivatalos megalakulást követően szerintem az első komoly aktivitásunk tavasszal a Construma idején lesz majd, bár ezt megelőzően is tervezünk egy konferenciát, de erről nem szeretnék még beszélni.
Visszatérve a Construmára, szeretnénk konkrétan a kiállításon is jelen lenni, illetve építészeket megcélzó szakmai előadással is készülünk. Ez utóbbi egyébként nem előzmény nélküli, ugyanis az idei Construmán már szerveztünk egy, az építészeket megcélzó szakmai előadást, karöltve az Építész Kamarával és az Országos Asztalos és Faipari Szövetséggel.
Emellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szakképző intézményekkel és az egyetemmel is kiváló kapcsolatot építsünk ki. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy külföldi szakkiállításokra szervezetten akár kisebb csoportokba szakmai “brancsként” utazzunk ki. Egészen más hangulata és szakmai tartalma van egy csoportos kiállítás látogatásnak. Nyilván ebben a nemzetközi kapcsolataink sokat fognak segíteni.

Óriási passzivitás nehezíti a szakmai szervezetek munkáját úgy általában. Milyen pontokon szeretnétek változtatni, illetve mi a motiváció, ami a mozgatója lehet majd az összefogásnak?

Rengeteg tervünk van, nagy a lelkesedés, alapvetően egy új megközelítéssel próbálkozunk. Először is van egy konkrét és prioritást élvező cél. Meg vagyunk győződve arról, hogy

A Magyarországon készült ablakok minősége a jelenleginél sokkal magasabb szintre predesztinálja a szektorban tevékenykedő vállalkozásokat, mint ahol most vannak.
Azt gondoljuk, hogy piaci megítélésük javítása, a sikeresebb értékesítői és marketing munka nemcsak a gyártók, hanem a hazai építészet és végfelhasználók együttes érdeke is. Magyarán az elsődleges feladatunk az lesz, hogy a hazai gyártású faablak a méltó helyére kerüljön a piacon.

Ehhez elkerülhetetlen egyfajta lobby tevékenység is, hiszen ez a piacon való sikeres szereplés egyik pillére. Vagy példaként említhetném a műemlék épületek terén régóta szükségszerű, a racionális és műemlékvédelem és gyártástechnológiai oldalról is szakszerű uniformizált ablakgyártás szabályozását. Láttok az ilyen típusú munkákra lehetőséget?

Igen, látunk. Nyilván ehhez egy erős szövetség kell majd, ami momentán alakulóban van, de szerintünk működőképes lesz a modell, amit szeretnénk létrehozni. Nem a gyártók, hanem néhány beszállító gondolatai mentén jött létre az összefogás. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mi vállaljuk az anyagi terheket, hanem azt is, hogy nincs konfliktus.

Felvettük a kapcsolatot és együttműködési megállapodást is kötöttünk a Német Faablakgyártók Szövetségével (proHolz Fenster). Az ő szervezeti felépítésüket tekintjük mintának. Ennek lényege egy, a tagság és az elnökség között elhelyezkedő, a tagságból kialakított tanácsadói kör, ami az operatív munkában is részt vállal.
Arra próbálunk törekedni majd, hogy az elnökség interaktív legyen. Kezdeményező és a tanácsadói szervezet aktív szereplője

Ki lehet tag?

Elsősorban fa és fa-alu ablak gyártó vállalkozások. Emellett a szakmakört kiszolgáló beszállítók, gép-és szerszámkereskedők, szakképzés szereplői, valamint nagyon számítunk a „rutinosabb” szakmai szövetségek és szakmai szervezetek segítségére.

Az építészeket többször is említetted. Bizonyos szempontból ők a fő célcsoport, de a végfelhasználókat is meg kell szólítanotok?

Az építész és az építtető együttesen dönt.

Ezért olyan fórumokat kell találnunk, ahol ezt elmondhatjuk és megmutathatjuk. Az építész azokat az elemeket, vagy mondhatjuk úgy, kliséket fogja használni, amit könnyen és egyszerűen tud beemelni a tervezési folyamatba, valamint amiről meg van győződve, hogy az jó.
Na ezen a téren a hazai gyártóknak óriási lemaradása van. Az építész nem tervez betongerendát, se téglát, se ablakot.
Nem feladata, ellenben használja ezeket, ha azok megfelelően vannak parametrizálva, könnyedén és gyorsan beemelhetőek.
Ez egy bonyolult kérdéskör, hosszasan taglalhatnám, de azt hiszem ennek nem most van itt az ideje. A végfelhasználót szintén másként kell majd tájékoztatni és meggyőzni. Őszintén kell beszélni a faablakról és megmutatni, mennyire része ma már az enteriőrnek az ablak, mennyire fontos a felületkezelés és fafaj választás.

Az idei év különlegessége egy új kezdeményezés volt, amelynek életrehívója öt, a fa ablak gyártáshoz szorosan köthető és elkötelezett cég volt:

• ROTO Elzett Certa Kft.,
• Leitz Hungária Szerszám Kft.,
• Remmers Ungarn Kft.,
• Holz Schiller Gmbh.,
• Woodissimo Kft.

Ezen vállalkozások nem csupán mint szakmai előadók, hanem mint szervezők is kivették a részüket az előkészítő munkából. A szakmai program összeállításában, valamint az Építész Kamaránál történő regisztrálásban és akkreditációban a robinwood.hu szerkesztősége volt segítségükre.

A szakmai nap házigazdáját, Kala Tibort kérdeztük a kezdeményezés céljáról

Mi volt az elsődleges szándékotok, amikor a napi munka mellé bevállaltátok ennek a konferenciának a megvalósítását?
Különböző szakterületeket képviselünk, de abban mindannyian egyetértünk, és látjuk a napi munkánk során, hogy a hazai fa, és fa-alu ablak gyártás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Kiváló minőségű termékek születnek, alapanyagokban gyártástechnológiában, vasalatok terén

Ennek ellenére úgy éreztük, hogy nem vagyunk eléggé exponált helyen a hazai építészek szemében. Szerettük volna az építész kultúrkört közelebb hozni a faiparosokhoz.

A kamara bevonása és az akkreditálás is ezt a célt szolgálta?
Igen, és külön öröm számunkra, hogy sikeresen tudtuk akkreditáltani a rendezvényt. Ez az 1,5 kreditponton túl nekünk különösen presztízs értékkel bír. Az előadások témája is kifejezetten az építészek szemszögéből lett megfogalmazva.

Meggyőződésem, ha ezeket ismerik azzal a hazai gyártók hitelesebbé válnak a piacon.

Kala Tibor és Árkossy Tamás (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Vannak hosszabb távú terveitek, vagy ez egy egyszeri alkalom volt?
Úgy fogalmaznék, hogy ez inkább a főpróba volt. Körvonalazódik egy fa nyílászárókat gyártó/forgalmazó szervezet kialakítása. Nyilván először a programot és célokat kell megfogalmazni, aztán majd ehhez igazítjuk a kontúrokat, de az irányvonalat már látjuk.

Szakmai előadások, gyárlátogatások, nemzetközi tanumányutak és az európai szervezetekkel való együttműködés adja majd a munkánk gerincét.

Már körvonalazódik a következő rendezvényünk, hamarosan jelentkezünk a részletekkel.