Helypazarlás építési telkekre földszintes tömböket felhúzni – döbbent rá az Aldi, ahogy azt Jörg Michalek, a cég ingatlankezeléssel megbízott menedzserre a Welt német napilapnak elmondta. Az ötlet innentől kézenfekvő: a diszkontlánc a meglévő áruházai fölé húzna fel bérlakásokat.

A projektet Berlinben indítják, ahol összesen 2000 lakást terveznek kialakítani az S-Bahn-gyűrűn belüli áruházaik tetején. Ezek tehát viszonylag jó közlekedést nyújtanak a német fővároson belül.

Az Aldi a kialakított lakások 30 százalékát olyan feltételekkel akarja kiadni, mint amit szociális kérvényre a helyi önkormányzat is biztosít. Ez négyzetméterenként 6,5 eurót jelent rezsi nélkül. Egy 32 négyzetméteres ingatlan forintra átszámítva 65 ezer forintba kerülne havonta. A többi lakás 10 euróért adná négyzetméterenként az Aldi, ami kereken 100 ezer forint lenne a 32 négyzetméteres lakásra. Ez alulmarad a berlini átlagtól, hangsúlyozza a cég. Hozzátehetjük: Budapesten is találnának bérlőt ezen az árfekvésen.

Az ALDI nem zárja ki, hogy a kialakításra kerülő ingatlanokban óvoda vagy idősotthon is működjön. A cégnél úgy számolnak, hogy a következő 12 év alatt további 300 ezer ember költözik majd Berlinbe. Az ő igényeik kiszolgálására készülnek fel.

Nem mellékesen törzsvásárlókat is telepítenek így áruházaikhoz.

A projektet az Aldi Nord indítja. A diszkontot alapító Albrecht testvérek felosztották egymás között Németországot. Északon a puritánabb protestáns ízlésre célozva hozták létre az Aldi Nord hálózatot, délen a barokkosabb katolikus igényekre lőnek. A külföldi terjeszkedésnél a helyi piac ismeretében engedték át egymásnak az országokat, Magyarországon tehát a „Süd” van jelen, és nem az ingatlanfejlesztésbe kezdő „Nord”.

2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

• az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
• az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
• a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19 823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
• a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

Módszertani megjegyzés: a Kormány 456/2015. (XII. 29.) rendeletének megfelelően a statisztikai számbavétel kiterjed az építési engedélyek mellett az egyszerű bejelentésekre, a használatbavételi engedélyek mellett az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is.

Árendás Gergely, a BudaPart beruházásért is felelős Property Market ügyvezető igazgatója állást foglalt az eredmények kapcsán: „Habár dinamikusan nő az épített lakások száma – jelenleg mintegy 8 ezer lakást építenek Budapesten-, 4 ezer ingatlannál még nem kezdődtek el a munkálatok. Egyes beruházók jelenleg azt fontolják, hogy a megváltozott feltételek mellett valóban megéri-e elindítani a tervezett fejlesztést, illetve nehezen áll rendelkezésre megbízható kivitelező és alvállalkozó. Ezért a vásárlóknak azt javasoljuk, nézzenek utána, ki a projekt tulajdonosa, mennyire erős piaci szereplő a kivitelező, elindul-e az építkezés. A vevői befizetések felhasználási módját is érdemes vizsgálni: egyes beruházók a vevők befizetéseit használják az építkezések során, ami kockázatot jelent a vevő és a beruházó számára egyaránt. Sokkal nagyobb biztonságot jelent, ha a fejlesztés az önerő mellett kereskedelmi bankok projekthitele és felügyelete mellett valósul meg.

Fontos szempont ezeken túl, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki színvonalat, alacsony rezsit és környezettudatosságot. A következő negyedévekben az árak tovább emelkedhetnek, amely hátterében a lakóingatlanok keresleti-kínálati aránya, a kapacitás- és munkaerőhiány, valamint az építőanyagok folyamatos drágulása áll. Mindemellett a tapasztalatok szerint a lakosság hitelfelvételi hajlandósága is emelkedik, várhatóan több hitelt fognak felvenni a lakásvásárlók az év második felében.”

Alapvetően ez egy bérelhető lakás projektnek indult, ahol egy olyan élettér létrehozása volt a cél, amelyikben pár napot, de akár egy hónapot is otthonosan el lehet tölteni.

A tervezők 25m²-re betettek minden olyan funkciót, ami szükséges lehet a komfortos élethez. A probléma, amit feszegetnek, nálunk is ismert:

A lakásban kialakított terek méretét, elhelyezését és funkcióval való feltöltését újra kell gondolni.

Kocka a kockában

Ha egy téglatestnek, vagy egy kockának képzeljük a lakásunkat és beleteszünk egy másik kisebb kockát, majdnem célba értünk.
Nyilván nem ilyen egyszerű, de a lényeg azon a paradigmaváltáson van, hogy nem egymás mellé sorolják a tereket, hanem egymás fölé és egymásba…
Máshogy látnak térben, integrált funkciókkal használnak ki minden kis zugot.

Amitől ez sokkal érdekesebb, mint egy szimpla belsőépítészeti megoldás, az az, hogy

Lássuk hát…

A nappaliban elfér

• a kanapé,
• az étkezőasztal,
• székek
• és egy dohányzóasztal is.

Mi több, itt kapott helyet a fitness részleg is. Igaz, nem egy futópad, csak egy pár gyűrű, de talán jobb is.

A konyha mögött a vizesblokk és WC. Felette zárható tároló. A fürdővel szemben, a folyosó másik oldalán egy kis homeoffice.

A „nappaliból” nyílik a galérián található hálószoba. A lépcső egy sínen kihúzható, alatta szintén tároló fiókok és szekrény található.

Az eredmény egy olyan garzon, amiben levegőhöz jutunk, van fény és még akár a vendégeket is le tudjuk ültetni.

Forrás, fotók: dezeen.com

Magyarország kiugró eredménye nem meglepő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján. Az ingatlan.com adatai szerint az az elmúlt egy évben az

A kínálat az új lakások piacán a következő hónapokban várhatóan tovább növekszik, mert sorra indulnak be az idén építési engedélyhez jutó lakásfejlesztések – kommentál Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hazánk egyébként nem csak a lakásépítési kedvével tartozik az európai élbolyba, hanem a lakások drágulásával is. Míg uniós átlagban a második negyedévben 4 százalékkal nőttek a lakásárak, Magyarországon és Lettországban több mint 10 százalékos volt a drágulás, ami a legjelentősebb emelkedés volt az EU-n belül. Lengyelországban 0,4 százalékos volt a drágulás, ami lényegében inkább stagnálásnak felel meg.

Balogh László szerint az új építésű lakások piacán nem megy egyik napról a másikra az élénkülés, az építési engedélyek felfutásának eredményeként várhatóan 2017-ben és 2018 első felében 15-20 ezer új lakás jelenhet meg a piacon. Balogh László szerint hasonló volt a forgatókönyv az ingatlanárak esetében is: a válság éveiben drasztikusan – 20-25 százalékkal – csökkentek az árak, majd 2014-től a használt lakások piacán is elindult a mai napig tartó drágulás.

– jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 300 négyzetméter alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma a megyei jogú városokban 144,5 százalékkal nőtt, csaknem két és félszeresére emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Budapesten 77,8 százalékos volt a növekedés, a városokban 50,5, a községekben 59,8 százalékkal több engedélyt adtak ki.
Budapesten az épített lakások száma 18,8, a községekben 41,6 százalékkal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 37,3 százalékkal nőtt.

Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54-ről 45 százalékra csökkent, míg a többszintes, többlakásos épületeké 25-ről 48 százalékra nőtt.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel, 96 négyzetméterre csökkent.
A KSH jelentése szerint a természetes személyek által épített lakások aránya 56-ról 49 százalékra esett, a vállalkozások által építetteké 44-ről 50 százalékra emelkedett egy év alatt az idei első negyedévben.

Forrás: MTI