Svédországi kalandozásaim során már 25 évvel ezelőtt is volt szerencsém látni házakat a semmi közepén. Az építőjének nyilván az a világ közepe és talán pont ebben van a varázsa.
Akkoriban Svédországban gyakorlatilag bárhova lehetett házat építeni, nyilvánvalóan rendkívül szigorú peremfeltételek mellett. Ez a fajta megközelítés nem kompatibilis a korrupt sunyi urambátyámozással és feltételez egyfajta intelligens és felelőségteljes hozzáállást.

Cikkünk apropóját egy 60 hektáros magánerdőben épült ház adta

A területen

• se út,
• se víz,
• se villany.

A ház tervezésekor kiemelten fontos volt, hogy egyszerűen kézi eszközökkel elkészíthető legyen az épület. Nem akartak támfalakat, szivattyúzott betont, stb.

A talajadottságokat és a területen lévő fákat bekombinálva néhány horganyzott fém elem segítségével fenyőből alakították ki a ház teherhordó és váz szerkezetét, valamint a külső-belső burkolatokat.

Az épület legköltségesebb eleme két darab egyedi gyártású hőszigetelt üvegű forgó ajtó. Tökéletesen nyitja ki a teret és engedi be az erdőt.
A ház fűtéséről egy kis Jotul kályha gondoskodik.

A teljes kivitelezést a két tulajdonos és egy hétvégére összehívott baráti társaság végezte.

A Peter Jurkovič vezette pozsonyi JRKVC iroda egyik fő célkitűzése a mindenki számára elérhető építészet. A Rajkával határos, a szlovák főváros távolabbi kertvárosának is számító Dunacsúnban épült családi ház költségvetése előre meghatározott volt:

Az újonnan kialakított parcellákon több, főleg jellegtelen épület közé egy olyan házat tervezett a JRKVC, amelyik visszanyúl a hagyományos vidéki építészet alapformáihoz, térrendezéséhez, miközben abszolút kortárs marad.

Az alapvetés szerint számos olyan építészeti megoldás, térkialakítás lakozik a hagyományos felvidéki parasztházakban, amelyek több évszázad tapasztalataival mind a mai napig jól működnek. Ezek jól konvertálhatóak a fenntarthatóság, a minél kisebb ökológiai lábnyom és az energiatakarékosság szempontjaira. Ennek része a visszafogott házméret is, amely tényleg csak a szükségességen alapszik, illetve a minél egyszerűbb megoldások használatán.

A hagyományos épületekhez hasonlóan a JRKVC tervezte IST ház is a helyben fellelhető építőanyagokra alapoz, elkerülve a távolból érkező és problémásabb szállítást. A tradicionális épületeknél, a maiakhoz képest rosszabb minőségű nyílászárókat a hideg beáramlása ellen védekezve aránylag kisebbre hagyták, de a bejárati résznél kialakítottak egy nagyobb üveges előtetőszerű felületet, amely jobban engedi a fény beáramlását, illetve télen is megfelelő vizuális kapcsolatot teremt a külvilággal. Ezt a motívumot örökítette át az IST családi ház is, a főhomlokzatán kialakított üvegezett felületével.

A nyeregtetős, de az első felében nyitott légterű, a hátsó fronton tetőtér beépítéses 85 nm-es ház központi része az úgynevezett „kiszolgáló blokk”. Ide csoportosították a vizes helyiségeket, illetve helyet kapott egy tároló is, valamint az emeleti feljáró. A központi helyiségeket rétegelt lemezekből építették, a konyhapult már a nappali belső falán végighúzódik. A visszafogott, északi tájolású nappalit hatalmas függönyhomlokzata nyitja és tágítja a külső tér felé. A hátsó traktusban elhelyezkedő földszinti és padlástéri hálószoba kis ablakaival dél felé orientálódik. Az így kialakított helyiségelosztás benapozása ideális, így külön sötétítőrendszer beépítésére nem volt szükség. A központi elemek tetején, az emeleten lévő fa dolgozósarok – amely lényegében a nappali fölé behúzott galéria –, illetve a mellette elhelyezett hálószoba kisméretű tetőbevilágítóból jut megfelelő, de nem túl erős fényhez. A földszinti rész oldalhomlokzatának nyílászárói a ház oldalán végigfutó tornácra nyílnak, ezzel is egyfajta nyitottságot, bővülést adnak a belső térnek.

A kis költségvetésből megépült ház anyaghasználata is visszafogott,

A betonozott padlózat fontos szerepet játszik a fűtésben és a termál energia tárolásában. Ezen felül semmilyen többlet energetikai rendszert nem építettek bele a családi házba, az anyaghasználat mellett a tájolás és a kialakítás segíti a költséghatékonyabb és energiakímélő működtetést.

Forrás: epiteszforum.hu/Bán Dávid

Míg 2009 előtt évente akár kétezer könnyűszerkezetes ház épült Magyarországon, a gazdasági válság alatt a cégenként jellemző 30-40 megrendelés 2-3 darabra esett vissza. Az ágazat jövőre újra elérheti az évi kétezer darabot: a
családi otthonteremtési kedvezmény és az 5 százalékra levitt áfa pörgette fel a piacot.

Bízunk abban, hogy a könnyűszerkezetes házak piaci fellendülése mögött nemcsak az építőipar általános pozitív hangulata áll, hanem az ilyen típusú házépítés kedvezőbb megítélése is. Abban, hogy ez így alakult, valószínűleg közrejátszik az elmúlt pár év piaci tisztulása is. Ma már csak az igazán elszánt és szakértő cégek foglalkoznak könnyűszerkezetes házak építésével. Mi legalábbis ebben reménykedünk.

Már közelít a válság előtti állapot

Az év eleji kivárás után a második negyedévre a magánerős építkezők és a fejlesztők is aktivizálódtak a lakáspiacon. Májusban több mint a duplájára, 1400 fölé emelkedett az új építési engedélyek száma az előző év hasonló időszakához képest.

Az újonnan engedélyezett épületek túlnyomó többsége lakóingatlan, az érintett alapterület majdnem a háromszorosára, 360 ezer négyzetméterre nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A kiadott építési engedélyek száma az év elejétől kezdve hónapról hónapra növekedett. Ha ez a trend folytatódik, akkor jócskán meghaladhatja az elmúlt évi 6500-at, és a válság előtti szinthez közeledhet a kiadott engedélyek száma.