ipar 4.0 – Robinwood https://robinwood.hu Nyilaink célkeresztjében elsősorban a fa- és bútoripar áll, de nem megyünk el szó nélkül más érdekes hírek mellett sem. Wed, 13 Jun 2018 13:21:51 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.6.5 https://robinwood.hu/wp-content/uploads/2015/12/robinwood-favicon6.png ipar 4.0 – Robinwood https://robinwood.hu 32 32 Faipar 4.0: gondolatok a jövőről? https://robinwood.hu/kiallitas/2018/06/faipar-4-0-gondolatok-a-jovorol/ Wed, 13 Jun 2018 13:08:43 +0000 http://robinwood.hu/?p=7597 Az Ipar 4.0 néven ismert megközelítésen fordítottak egy kicsit a szervezők, és Faipar 4.0 címmel rendeztek konferenciát Sopronban. Elsősorban azokat a faipari vállalkozásokat várták, akik beruházási döntés előtt állnak és olyan termékportfólióval, illetve referenciákkal bírnak, ami relevánssá teszi egy koncepciózus váltás lehetőségét.

A rendszerbe szervezett megmunkáló állomások, az egymással kommunikálni képes gépek, valamint a szerszámokból és gépekből kinyert információk rendszere alkotja azt a jövőképet, amit az előadók vizionálnak.

A napi rutin része a kontrollált hatékonyságnövelés, a folyamatos webes alapú információáramlás és a felhőben tárolt adatok.

Majdnem minden a megszokott mederben csordogált, de szerencsére nemcsak faiparosok voltak az előadók között. Félreértés ne essék, a meghívott előadok kiválóan prezentálták az adott szakterület ide vonatkozó aktualitásait, ugyanakkor nehezen tudtak úgy eltávolodni a napi rutintól, hogy felülemelkedjenek, pontosabban távolabb lépjenek kicsit a szakmától.

Az Industry 4.0, mint sok minden más, az ipari szegmens innovatívabb szektorából, a járműipar felől érkezik. A direkt analógiák mindig veszélyesek, hiszen hajlamosak vagyunk bagatellizálni olyan kérdéseket, mint az alapanyag homogenitás, a hatékonyság és költséghatékonyság kérdése, stb.

Ipar 4.0

Tatai Sándor, a Soproni Egyetem adjunktusa gépészmérnökként komoly dilemmákat feszegetett és kiválóan világított rá, hogy szofisztikáltabban kell vizsgálni a faipar lehetőségeit.

Amíg egy acéllemez vagy egy zártszelvény teljesen homogén szerkezet és precízen parametrizálható, addig nincs két egyforma tölgy palló(!).

Nyilván kicsit sarkos a megközelítés, de Tatai jól látja, hogy

a sokak által vizionált rendszerek és jövőkép csak bizonyos alapanyag homogenitás és kiegyenlített minőség esetén működik. A fa, mint élő anyag és sokszínű szerkezet, bizonyos korlátok közé szorít minket.

A hatékonyság és költséghatékonyság témáját is a racionalitás szemüvegén keresztül nézi: a termék portfólió, a megtérülés és a lehetséges technológiák konteksztusának vizsgálatát követően kell a szükséges rendszert felvázolni. Annak, aki faalapú laptermékekkel és tömörfával is dolgozik, nota bene ablakot is gyárt meg konyhabútort, szóval neki első lépésben a portfólió tisztítást javasolja. A párhuzam itt is a járműipar felől érkezik, ahol jól látszik, hogy a specializálódott gyártók sokkal hatékonyabban tudnak megtérülő technológiai fejlesztéseket véghezvinni.

A robotizációról konkrétan lehatárolva nem esett szó. Érzésem szerint a 4.0 elején járunk és az igazi bumm majd a robotok beemelésével jön. Mint a legtöbb új technológia sikere és offenzívája, a robotizációé is az ár-érték arányon múlik. A járműiparban a finom elektronikában évtizedek óta jelen van a robottechnika. A faipar bizonyos szegmenseiben is találkozhatunk vele ( lásd felületkezelés), de az igazi áttörés még várat magára. A kérdés csak az, hogy napok, hónapok vagy évek kellenek.

A robotok már a műhelyben vannak

A ETH Zurich egyetem projektje egy olyan robot-CNC kombináció, ahol faházak szerkezetét és moduljait készítik a fent említett technológiák bevonásával.
A hangsúly a szoftver és a multirobot rendszer összehangolásán és egy komplex gyártásfolyamat megvalósításán volt. A robotok és a szoftver feladata nem csupán a gyártásközi anyagszállítás, hanem a pozicionálás, a térbeli összeállítás és egyfajta folyamatos kontroll. A robotok időben és térben mindig pontosan teszik a dolgukat. Futurisztikusnak tűnik az egész folyamat, de roppant izgalmas is egyben.

]]>