A gondolkodásmód megváltozása, a fenntarthatóságra való törekvés és a fa alapanyagot fókuszba helyező fejlesztések mind azt mutatják, hogy a faanyag szerepe, a megmunkálásához kapcsolódó diszciplínák felértékelődnek.

A közelmúltban zárult le az University of Arkansas faépítészeti innovációval foglalkozó újépületének tervezésére kiírt pályázat. A győztes a Grafton Architects építész iroda többszintes, teljes egészében tölgyből tervezett épülete lett.

Az új innovációs központ neve Anthony Timberlands Center. A projektet az Egyesült Államok egyik legnagyobb, 1907 óta működő faanyag forgalmazója, az Anthony Timberlands támogatta. Innentől a névválasztást talán nem is kell magyarázni. Ahhoz, hogy érezzük mennyire veszik komolyan a fához köthető innovációt a tengerentúlon, érdemes kicsit belenéznünk a folyamatokba.

A design és innovációs központ tervezésére az egyetem nyílt előminősített pályázatot írt ki, amire 69 építész iroda jelentkezett. Ezekből választottak ki hatot, akiket felkértek a koncepciótervek elkészítésére, amit aztán nyilvánosság előtt (!!!!) kellett prezentálniuk. Az értékelési folyamatba több jeles építészt is bevontak, akik végül egyértelmű állásfoglalást és döntést hoztak a Grafton Architects tervei mellett.

Az épületben egyébként az egyetemen jelenleg is zajló, a fa építőipari célú felhasználásával kapcsolatos innovációs programok, kutatások, illetve a fejlesztés alatt álló faépítészeti és design képzés kapnak helyet.

Az alapanyag választása — mint az több fórumon is hangsúlyozták a tervezők — nem öncélú.

A tölgy, mint az egyik legnemesebb fa, szerkezete, textúrája, az alkalmazott csomópontok, szerkezeti kötések transzparensé tétele már túlmutatnak az épület „épület” funkcióján. Már az oktatás eszközei. Az épület maga a tárgy bemutatását szolgálja, valamint egy nyitott koncepciót, ami a szerkezet mellett a szabadságot és egyfajta befogadást is demonstrál.

A hollandiai Eindhovenben épülnek a világ első olyan lakóházai, amelyek felhúzásához háromdimenziós nyomtatót használnak. Az új technológia a kőműves munkát váltja fel – adta hírül a The Guardian.

Az ingatlanpiacon jövőre megjelenő öt ház közül a legkisebb, egy két hálószobás otthon iránt már húsz család érdeklődött azután, hogy a házak látványterveit bemutatták.

Az építéshez használt 3D-s nyomtató lényegében egy hatalmas robotkar a végén fecskendővel, amely kilövelli a különleges, tejszínhabhoz hasonló állagú cementet.

Ezt az anyagot az építész tervei szerint formázzák, egyik réteget a másikra húzzák, hogy falat emeljenek és növeljék szilárdságát.

A házaknak csak a külső és a belső falai készülnek a nyomtatóval. Mire az ötödik otthon elkészül, amely háromszintes és három hálószobás lesz, a szakemberek azt remélik, hogy a szennyvízcsatornát és más tartozékokat is képesek lesznek elkészíteni 3D-s nyomatóval. Az új technológia lehetővé teszi azt is, hogy a falakba közvetlenül beépítsék a világítás, a fűtés és a biztonsági berendezés működtetéséhez szükséges vezeték nélküli érzékelőket, hogy okosházakat alkossanak.

Van Gurp szerint a 3D-s nyomtatás szépsége, hogy lehetővé teszi olyan házak építését, amelyek teljesen megfelelnek az emberek ízlésének.

Az Eindhoveni Műszaki Egyetem élen jár a 3D-s nyomtatás építőipari alkalmazásában. Tavaly a délkelet-hollandiai Gemertben az ő szakembereik építették fel a világ első 3D-s nyomtatással készült kerékpároshídját.

A KSH legfrisebb adatai azt mutatják, hogy idén az előző évekhez hasonlóan az új építésű lakások számának folyamatos növekedésére lehet számítani.

Az első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 3,4 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Igaz, ez már nem olyan jelentős emelkedés, mint a korábbi hónapokban.
Banki szakemberek szerint a magyar piacon nincs nagy veszély, de kockázati tényezőnek érzik az építőanyagok árának emelkedését, a munkaerőhiányt – az MNB felmérései szerint 40 000 szakképzett dolgozó hiányzik az ágazatból -, valamint azt is, hogy a beruházók a következő másfél évre koncentrálták az általuk fejlesztett ingatlanok többségének átadását.

Építőipart elemző szakemberek szerint megfontolandó lenne, hogy a kormány minél előbb vizsgálja meg az 5 százalékos áfakulcs további, 2019. december 31. utáni fenntartásának lehetőségét. A mielőbbi döntésre az ágazat helyzetének normalizálódása miatt van szükség, hiszen

Forrás: HVG

Nyugati szomszédunknál 2016-ban körülbelül hatszor akkora volt az építőipar teljesítménye, mint Magyarországon. Csehország termelési értéke nagyjából háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma alig másfélszer annyi. Magyarországon „a legnagyobb probléma a hatékonyság” – emelte ki előadásában Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján – számolt be róla a lap. Az elmúlt 10 évben az építőipar szolgáltatásaira alig volt igény, a kereslet megjelenésének egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni – tette hozzá.

Koji László szerint olyan piaci helyzet állt elő, mely ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt a javulást a hatékonyságban, amire szükség van. A KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága. Az építőipar értéke csaknem 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ez közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten. A múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. Koji hozzátette, a négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem az építőipar a felelős.

Az ágazat elmúlt tíz évével kapcsolatban még egy szomorú tényt állapított meg: az első öt évben kb. 80 ezer embert bocsátottak el az építőipari cégek, melyek viszont az elmúlt öt évben 60 ezret fölvettek, többségük azonban nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”. Koji szerint a rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból kényszervállalkozók lettek, ők most érték el a nyugdíjkorhatárt, és a statisztikák szerint az első generációváltás harmada sikertelen, azaz a vállalkozások száma csökkeni fog.

Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, de csak 150 ezer épült, 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 180 ezret sikerült – sorolta Koji László. Véleménye szerint a lakásügy Magyarországon fontos terület, mert ezzel a lakosságot is bevonjuk a GDP-termelésbe. „Mindezt a kormányzati székekből is látni kell” – tette hozzá, kiemelve, hogy az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó.

A szektorban jelentős, 13,1 százalékos átlagos béremelés zajlott tavaly, mely magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Koji szerint óriási hátránya az építőiparnak, hogy lassan zárkózik fel, mert rossz lesz az ágazat megítélése. Az üzleti tevékenységet az ÉVOSZ felmérése szerint leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).

2018 januárjában az építőipari termelés volumene 43,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 48,4, az egyéb építményeké 33,4 százalékkal. Előbbiek növekedése az ipari épületek mellett lakóépületek, oktatási épületek építésének eredménye, utóbbiak esetében a termelés gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák és közműépítések következtében bővült.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 59,4, az egyéb építményeké 22,5, a speciális szaképítésé 39,3 százalékkal nőtt. A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 5,3 százalékkal emelkedett, az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene január végén 108,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 22,9, az egyéb építményeké 158,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.

A neve a méretére és az alapanyagára utal, a 350 méter magas lakótömb ugyanis

csupán a tíz százaléka lesz acélból.

A hetvenszintes épületben 8000 lakást, ezen kívül irodákat és üzlethelyiségeket alakítanak ki, és mindegyik szinten lesznek erkélyek.

Az acél nagy része a földrengések oldalirányú hatását csillapító szerkezetbe kerül.
Bár a fából készült felhőkarcoló elképesztő összegbe, nagyjából 5,6 milliárd dollárba kerül majd, a kivitelező szerint jelentősen csökkenhetnek a kiadásaik, ha építkezés közben új, hatékonyabb módszereket is kitalálnak.

• A CSOK-igénylőknek nem kell majd minden igazolást, dokumentumot papíron benyújtaniuk, hanem elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozniuk.
• A 10 millió forintos CSOK igényléséhez jelenleg 180 napos magyarországi társadalombiztosítási jogviszony igazolása szükséges. Február 15-étől erre a családoknak már nem lesz szükségük, csak azt kell vállalniuk, hogy 180 napon belül tb-jogviszonyt létesítenek.
• Csökkentik az ügyintézési határidőt. A pénzintézetek számára azért lesz szigorúbb a szabályozás, hogy gyorsabb legyen az elbírálás – mondta. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezéseknél pedig 60 napon belül.
• Míg eddig az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül nyújthattak be a CSOK iránti igényt, ezt február közepétől már 180 napig tehetik meg.
• Változás az is, hogy már a folyamatban lévő lakásbővítésekre is érvényesíthető a CSOK , és a teljes bekerülési költséget lehet a támogatásból fedezni.

Az IFL Gazdaság is közölt egy cikket, melyből kiderül, hogy

A kormány asztalán nincs olyan javaslat, ami kitolná ennek határidejét – jelentette be Varga Mihály az InfoRádiónak adott interjúban.

A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt:

Több szakértő is arra figyelmeztetett: ha 2020-tól az áfa visszaugrik a normál szintre, akkor az az új lakások árait is drasztikusan megemelheti, ami a kereslet visszaesésével járhat. Ha pedig a beruházók az áfaemelés hatásait is benyelik, és nem növelik az árakat, akkor azzal a saját nyereségességük csökken.

Forrás: HVG.hu

2017 I. félévében az előző év azonos időszakához képest:

• az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
• az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
• a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19 823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
• a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

Módszertani megjegyzés: a Kormány 456/2015. (XII. 29.) rendeletének megfelelően a statisztikai számbavétel kiterjed az építési engedélyek mellett az egyszerű bejelentésekre, a használatbavételi engedélyek mellett az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is.

Árendás Gergely, a BudaPart beruházásért is felelős Property Market ügyvezető igazgatója állást foglalt az eredmények kapcsán: „Habár dinamikusan nő az épített lakások száma – jelenleg mintegy 8 ezer lakást építenek Budapesten-, 4 ezer ingatlannál még nem kezdődtek el a munkálatok. Egyes beruházók jelenleg azt fontolják, hogy a megváltozott feltételek mellett valóban megéri-e elindítani a tervezett fejlesztést, illetve nehezen áll rendelkezésre megbízható kivitelező és alvállalkozó. Ezért a vásárlóknak azt javasoljuk, nézzenek utána, ki a projekt tulajdonosa, mennyire erős piaci szereplő a kivitelező, elindul-e az építkezés. A vevői befizetések felhasználási módját is érdemes vizsgálni: egyes beruházók a vevők befizetéseit használják az építkezések során, ami kockázatot jelent a vevő és a beruházó számára egyaránt. Sokkal nagyobb biztonságot jelent, ha a fejlesztés az önerő mellett kereskedelmi bankok projekthitele és felügyelete mellett valósul meg.

Fontos szempont ezeken túl, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki színvonalat, alacsony rezsit és környezettudatosságot. A következő negyedévekben az árak tovább emelkedhetnek, amely hátterében a lakóingatlanok keresleti-kínálati aránya, a kapacitás- és munkaerőhiány, valamint az építőanyagok folyamatos drágulása áll. Mindemellett a tapasztalatok szerint a lakosság hitelfelvételi hajlandósága is emelkedik, várhatóan több hitelt fognak felvenni a lakásvásárlók az év második felében.”

Az idei év első két hónapjában az ingatlanhitel-piac meghaladta a 85 milliárd forintot, szemben a 2016 január-februári 59 milliárd forinttal, ez 44 százalékos bővülést jelent. Az OTP Bank piaci részesedése a támogatott lakás-hitelek terén meghaladja 60 százalékot – mondta Kovács Antal.

A Magyarországon kiközvetített ingatlanhitelek az elmúlt évben mintegy 27 százalékkal bővültek, a 2015. évi 415 milliárd forintról 526 milliárd forintra, 2017-ben 40 százalékot meghaladó növekedést vár az OTP vezetése.

Továbbra is minden második családi otthonteremtési kedvezményt (csok) az OTP Bank folyósítja. A csok mellett egyre többen gondolkodnak a komplex lakásmegoldási lehetőségekben és igénylik a többi állami támogatási formát is, így lakástakarék-pénztári megoldásokat, kamattámogatott lakáshitelt, a lakáshitel cafeteria lehetőségeit. Ezek segítségével ugyanis több millió forintos további támogatás érhető el – fejtette ki.

A csok 2015. júliusi indulása óta az OTP Bank 35,8 milliárd forint állami hozzájárulást utalt ki a jogosult családok számára. Ez az összeg több mint 14 ezer család között oszlik szét. Az igénylők 73 százaléka használt lakás megvételére vette fel a csok-ot, ezt követi az építés 18,5 százalékkal, új lakás vásárlásra 6,5 százalékuk, bővítésre mindössze 2 százalékuk igényelte a támogatást.

Forrás: HVG

A CSOK 2015 júniusában lépett életbe, felhasználási körét folyamatosan bővítik.

Kevesebb szó esik azonban arról, mennyire járul hozzá a növekedéshez, hogy már nem minden épületre kell építési engedélyt kérni. Az Építési törvény 2016 elejétől érvényes új rendelkezése szerint a 300m² alatti, nem értékesítésre szánt lakóépület építése már egyszerű bejelentéssel is megkezdhető. Ráadásul az önerős lakásépítést támogatva, ugyancsak 2016-tól

Tavaly csak az első fél évben több mint 6500 egyszerű bejelentés érkezett újépítésű, 300 m² alatti ingatlanok építéséről. Ez az adat már túlszárnyalta a 2015 egész éves építési engedélyek számát.

Ráadásul idén január elsejétől újabb rendelkezés lépett érvénybe, már nemcsak az új építkezések megkezdésénél lehet az egyszerű bejelentést használni, hanem a meglévő épületek bővítésénél is, ha az összes alapterület nem haladja meg a 300 m²-et.

Forrás: Építészfórum

A kormány azt tervezte, hogy úgy siet a házépítők segítségére, hogy mintaterveket alkot, majd ezeket térítésmentesen az építkezők rendelkezésére bocsátja.

2015-ben határozatban mondták ki, hogy:

Nem valószínű, hogy az építészeknek rettegni kellene attól, hogy az ingyenesen hozzáférhető típustervek elveszik a munkájukat. Feltett szándék volt, hogy a 100 milliós keretből egy olyan mintakatalógus készül, ahonnan stílusos és a tájegységre jellemző formai értékeket továbbvivő rajzokhoz férhetnének hozzá a polgárok.
Talán majd újra kiírják ezt a projektet, aztán majd újra csoportosítanak rá pénzt, stb, stb.

Duzzogásunkat félretéve, hangvételünk csak azért ilyen karcos, mert ez egy komoly dolog. Nem csak azért, mert iszonyú szakértelmet, kutatómunkát és különleges adaptálási készséget igényel, hanem azért is, mert óriási felelősség.
Építészeti formakultúrát úgy továbbvinni, hogy a stílusjegyek az adott tájegységre, régióra jellemző formai és anyaghasználati megoldások, színek a XXI. századi elvárásoknak is megfeleljenek, szóval ez nem játék.

Forrás: lechnerkozpont.hu

Vannak azért szerencsés települések

Egységes településképet kialakítani nem egyformaságot jelent. Aki teheti, látogasson el

• Köveskálra,
• vagy Szentbékkálla településre,
• esetleg Salföldre.

Az itt élőknek szerencséje volt. A tájvédelmisek nem engedtek belekontárkodni az utcaképbe, de a mostani feladat, ha tényleg komolyan gondolják a politikus urak, túlmutat a szimpla hagyományőrzésen.

Pontosan annyival több, hogy csak jó ízléssel és kellő szakértelemmel lehessen sikeresen megvalósítani.
Nem holmi magyarkodásról van itt szó, hanem igazi építészeti kihívásról. Olyan térkapcsolatokkal és épületgépészeti kvalitásokkal bíró épületeket kell tervezni, amelyek a több száz éves építészeti értékeinket tovább viszik majd.

Kíváncsian várjuk az eredményeket.

Forrás: HVG.hu, lechnerkozpont.hu

Az iparág teljesítményének visszaesése döntően a bázishatás miatt mélyült az októberi 12,8 százalékos csökkenést követően.
Az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedett az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 3,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az egyéb építményeké 37,6, a speciális szaképítésé 6,6 százalékkal visszaesett tavaly novemberben az előző év azonos hónapjához képest.

A megkötött új szerződések volumene 28,2 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 34,9 százalékkal csökkent. A KSH tájékoztatójában hozzátette

Ugyanakkor több szerződést kötöttek

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 24,0 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 58,8 százalékkal nagyobb volt.
Az év első 11 hónapjában az építőipari termelés volumene 19,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Forrás: MTI

A Magyar Építész Kamara (MÉK) alelnöke, Eltér István szerint az elmúlt 50 évben nem volt példa ilyen mértékű hiányra az építészek között. Az évente 400 pályakezdő építész jelentős része ugyanis rögtön a tanulmányai befejezését követően külföldre szerződik, és onnan nem is tér haza. Évente mindössze 80-an kérik a felvételüket a kamarába a friss diplomások közül, míg az egészséges az lenne az alelnök szerint, ha 200-300-an tennék ezt meg. Szintén fokozza a hiányt, hogy az idősek folyamatosan elhagyják a szakmát, és nyugdíjba vonulnak, mivel nem tudják tartani a lépést a rekordsebességek és – sűrűséggel változó jogszabályokkal, valamint a kézi rajzolás helyett elektronikus alapú tervezésre kellene átállniuk. Így komoly szakmai tudással rendelkező építészeket veszít el a szakma, míg Amerikában 70-80 éves építészek is működnek.

Az építész hiány és ezzel együtt a tapasztalt szakemberek leterheltsége miatt kisebb lesz a szakmai kontroll az építkezések felett, így később előfordulhat, hogy funkcionális hibák jelentkeznek az épületen, a szakember szerint.

A világgazdaság bővebb hangvételű cikkét itt találod.

Címlapfotó: shutterstock

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint októberben az építőipari termelés volumene 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, január-októberben pedig 19,8 százalékkal volt alacsonyabb a 2015 első tíz havinál.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) elnöke úgy vélte, az előző évihez viszonyított kisebb rendelésállományból egyenesen következett az idei alacsonyabb teljesítmény. Hozzátette: a
november és a december várhatóan erősebb lesz, így az építőipar éves teljesítménye várhatóan csak mintegy 15 százalékkal marad majd el a tavalyitól, és 2000 milliárd forint körül alakul.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint is számítani lehetett a visszaesésre, mivel az egyéb építmények alágazat az uniós források hiánya miatt a korábbinál rosszabbal teljesített. Bár a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítési alágazat a korábbi hónapokban növekedésre volt képes, ám nem tudta pozitív tartományba húzni a szektort, ráadásul októberben az épületépítések volumene is csökkent, ami arra utal, hogy az év végére kifulladt a lendület – fejtette ki.

Balogh László szerint jövőre mind az épület- és lakásépítések, mind az egyéb építmények építése fellendülhet.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a lakásépítési szektorban információik szerint mind a magán építtetők, mind a vállalkozások megrendelései számottevően és folyamatosan nőnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az építőipari statisztikában az újlakás-építések erőteljesebb pozitív hatása 2017-ben jelenhet meg, de ezt a hatást a túlzottan bürokratikus engedélyezés mellett tompíthatja, hogy a kapacitáshiány miatt egyes, kisebb és közepes méretű, megfelelő referencia nélküli lakásfejlesztők lakóingatlan-építkezései nem tudnak elindulni.

A szakember szerint „segítene az építőiparon az úgynevezett 300 négyzetméteres szabály kiterjesztése a nagyobb fejlesztésekre is”. Az építési törvény ez év elejétől lehetővé teszi, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az építtető – építési engedély megszerzése helyett – csupán bejelentse építési szándékát az illetékes építésügyi hatósághoz. A Cordia vezérigazgatója szerint a nagyobb épületek építésének hatósági jóváhagyása Lengyelországban és Romániában is átláthatóbban és kiszámíthatóbban működik, ami hozzájárul az ottani építőipar javuló teljesítményéhez.

Az épületek építésének növekedése továbbra is nagyrészt ipari épületek, kisebb részben szállodák, oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye – közölte a KSH.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 20,2 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist – tették hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta:

A döntően uniós forrásból finanszírozott infrastruktúra fejlesztések hiányoznak ebben az évben. Jövőre és 2018-ban mindenképpen elindul felfelé az építőipar teljesítménye, mivel számos új ipari fejlesztést jelentettek be. Ezek közül kiemelte az Audi és a Mercedes gyárának bővítését, de kérdésnek nevezte, hogy ezt az ágazat bírja-e majd megfelelő munkaerővel.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki,

A szakértő szerint az építőipar várhatóan jövőre mutat majd látványos bővülést, mivel addigra érnek be a mostani épület- és lakásépítési szerződések. Emellett jövőre már az egyéb építmények alágazatban is megindulhat a növekedés az uniós források kihasználásával. Az építőipari adatok emelkedése a következő évben azért is látványos lehet, mert a bázisadat, vagyis az idei év teljesítménye gyengébb volt – mondta. Hozzátette: 2018 végéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra.

Forrás: MTI

Magyarország kiugró eredménye nem meglepő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján. Az ingatlan.com adatai szerint az az elmúlt egy évben az

A kínálat az új lakások piacán a következő hónapokban várhatóan tovább növekszik, mert sorra indulnak be az idén építési engedélyhez jutó lakásfejlesztések – kommentál Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hazánk egyébként nem csak a lakásépítési kedvével tartozik az európai élbolyba, hanem a lakások drágulásával is. Míg uniós átlagban a második negyedévben 4 százalékkal nőttek a lakásárak, Magyarországon és Lettországban több mint 10 százalékos volt a drágulás, ami a legjelentősebb emelkedés volt az EU-n belül. Lengyelországban 0,4 százalékos volt a drágulás, ami lényegében inkább stagnálásnak felel meg.

Balogh László szerint az új építésű lakások piacán nem megy egyik napról a másikra az élénkülés, az építési engedélyek felfutásának eredményeként várhatóan 2017-ben és 2018 első felében 15-20 ezer új lakás jelenhet meg a piacon. Balogh László szerint hasonló volt a forgatókönyv az ingatlanárak esetében is: a válság éveiben drasztikusan – 20-25 százalékkal – csökkentek az árak, majd 2014-től a használt lakások piacán is elindult a mai napig tartó drágulás.

Áprilisban a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igénybe veszi a csokot. Az augusztus végén megismételt felmérés során mindössze a válaszadók 21 százaléka válaszolta azt, hogy valóban igénybe is vette. A „hoppon” maradók 80 százaléka egyszerűen nem volt rá jogosult, azonban ezt tudhatta volna.

Szertefoszló illúziók

Az első kiábrándulás után mára óvatosabban terveznek az emberek, mindössze 25 százalék tervezi a csok igénybe vételét. A megkérdezettek 50 százaléka biztosan tudja, hogy nem veszi igénybe a támogatást, 25 százalék még bizonytalan.

Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy sokan tápláltak hamis reményeket. Még azelőtt terveznek a támogatással, mielőtt tájékozódtak volna a részletekről. A tapasztalatok szerint hasonlóan optimista a lakosság a költségek és az építkezés idejével. Mindkettőt hajlamosak jelentősen alulbecsülni – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A Mapei Kft. megkérdezett több mint 250 burkoló szakembert és burkolat kereskedőt is a csokról. A szakemberek 72 százaléka jobbra számított. Pedig 47 százalékuknak volt csokos megrendelése és a válaszadók 60 százalékának több a megrendelése az előző évhez képest. A megkérdezettek 33 százalékának változatlan volt, míg 7 százaléknak csökkent a forgalma.

A megkérdezett kereskedők 26 százaléka érzékelte a csok hatását. 22 százalékuk volt vele elégedett, 69 százalék számított jobbra. Pedig eddig a kereskedőknek is jobb éve volt, mint egy évvel ezelőtt: 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy növekedett a forgalma.

Lesz ez még jobb is. Az utolsó negyedévben a csok élénkülésére lehet számítani, s bizakodásra ad okot, hogy a kormány ezen a héten tett bejelentése szerint bővíti a jogosultak körét – mondta Markovich Béla.

Forrás: napi.hu

Az előző hónaphoz viszonyítva

a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

Az építőipari termelés volumene az első hat hónapban 25,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építése 6,4, az egyéb építményeké 43,9 százalékkal csökkent.

Az épületek építésének június havi növekedése nagyrészt ipari épületek, kisebb részben oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. A legnagyobb mértékben júniusban is az út- és vasút-, illetve közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakáétól.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 15,0 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony szintet. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké az egy évvel korábbinál 22,6 százalékkal több júniusban kötött új szerződéssel együtt 60,0 százalékkal magasabb volt. Az egyéb építmények összes rendelésállománya 1,3 százalékkal csökkent az új szerződések 8,1 százalékos növekedése ellenére is.

Az építőipar termelői árai 2,9 százalékkal emelkedtek a második negyedévben az egy évvel korábbihoz hasonlítva, és 0,9 százalékkal emelkedtek az első negyedévhez képest. Az épületek építési árai 4,2, az egyéb építményekre szabott árak 1,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

Nem lesz egyszerű elmozdítani a holtpontról a lakásépítést: a kétezres évek sikerágazatának 2015-ös számai még mindig tehetetlen vergődésről tanúskodnak. Hiába voltak biztató jelek egy évvel ezelőtt, 2015-ben újra a 2013-as, évszázados mélypont közelébe zuhant az átadások száma.

Immár az ötödik válságos évet zárta 2015-tel a magyarországi lakásépítés. Az újlakás-piac leépülése 2010-ben gyorsult fel drámaian, amikor az előző időszak évi 30 ezer használatbavételi engedélyéről hirtelen 20, majd 10 ezret alig meghaladóra csökkent a számuk, s ezt is csak további egy évig sikerült tartani. Azóta évente összesen 7-8 ezer lakás épül országszerte, ezzel a tempóval pedig 500 év alatt újulhat meg a lakásállomány – írja a Napi.hu.

Ekkora volumennél nincs értelme részletesebb, területi adatokat elemezni, meghatározó trendeket keresni, hiszen egy-egy projekt önmagában jelentős torzító tényező. Budapest szerepe változatlanul jelentős, tavaly a lakások több mint negyede, majd’ kétezer lakás itt épült, Pest megyében csaknem 1500, Győr-Moson-Sopron megyében 1200 használatbavételi engedélyt adtak ki a hatóságok.

A többi megye néhány százas lakásterméséből Komárom-Esztergom, Tolna és Nógrád megye „lóg ki” 100-nál is kevesebb új lakással, de míg az első kettőben éppen, hogy csak 100 alatti a mennyiség, Nógrád megyében egy év alatt összesen 29 lakást, illetve családi házat hoztak tető alá.