Dr. Palkovics László – Robinwood

Hulladékgazdálkodás és környezetmenedzsment címmel tartottak konferenciát Szombathelyen

robinwood — Thu, 14 Nov 2019 14:43:31 +0000

A esemény szervezője a Falco Zrt. és a Lignomat Kft. az erős szakmai program mellett a nem kevésbé fontos szakpolitikai részvételért is sokat tettek a szombathelyi konferencia szervezésekor.

A téma rendkívül időszerű és szerteágazó, talán ennek is volt köszönhető, hogy

több mint kétszáz meghívott vendég érkezett a rendezvényre.

Nyilván nem lehet előre felmérni, hogy a közönség milyen szinten áll fenntartható fejlődés, hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdaság vagy éppen a fahulladék kezelési ismeretek terén. Ebből adódóan az általános ismereteket bővítő és valóban konkrét szakmai előadások váltották egymást a nap folyamán.

Fotó: VAOL.hu

Mint mondtam, a téma óriási, sorba szedni az elhangzottakat és megfogalmazni a konklúziót ennek a rövid beszámolónak nem feladata, csak néhány input erejéig térünk ki az elhangzottakra.

Mindjárt az elején szeretném elmondani, – bár nem került kimondásra, de érezhető volt – hogy a szervezőknek a szakmai tartalom, illetve annak interpretálása mellett legalább annyira fontos, hogy a szakpolitika képviselőinek is megmutassák, mennyire exponált témát jelent a faipar számára a hulladékgazdálkodás. Ezt a típusú lobbi tevékenységet a Falco Zrt. vállalta magára. Van ebben némi pikantéria, de ezt nem lenne most elegáns taglalni.

A fővédnökséget elfogadta Dr. Palkovics László, valamint az Információs és Technológiai Minisztérium. Ugyan a miniszter úr személyesen nem volt jelen,

az ITM, valamint az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztálya is képviseltette magát a konferencián.

Azon túl, hogy betekintést nyerhettünk abba, hogy milyen uniós elvárásoknak kell megfelelnünk, illetve mi vár ránk a közép- és hosszútávú tervek megvalósítása során, szóval amellett, hogy nagyjából képbe kerülhettünk, az erődemonstrálás legalább ennyire fontos volt.

A szervezők nem szemérmeskedtek, igenis meg akarták mutatni, hogy képesek leültetni egy asztalhoz (na jó, sok asztalhoz) az oktatás és a szakma tudományos elitje mellett az ipar és a szakpolitika szereplőit is.

A kötelező protokollt követően Kovács Tamás, a Falco Zrt. PR vezetője adta meg az alaphangot. Messzebbről indított előadásában a Soproni Egyetemmel közösen kidolgozott, a faipari szektort érintő hulladékgazdálkodási kutatások mellett a szakoktatás szerepére és természetesen a Falco Zrt. szerepvállalására is kitért. Racionális és egyben életszerű kontextusba helyezte a problémát. A soproni egyetem kutatási potenciáljára támaszkodva az ipar bevonásával olyan koncepció megfogalmazását vizionálja, amely az európai normák teljesítésén túl hosszútávú hulladékgazdálkodási lehetőséget adhat majd a faipar számára.

Kovács Tamás (Fotó: VAOL.hu)

Azt is egyértelművé tette, hogy egyedül a Falco Zrt. nem lesz elegendő egy országos program megvalósításához. Nyilvánvaló, hogy gazdasági erejükből, piacvezetői szerepükből adódóan meghatározóak, sőt egyfajta katalizátori szerepkört is vállalniuk kell majd.

A faiparban keletkező hulladék

tisztítása,
csoportosítása,
deponálása,
majd a felhasználás helyére való hatékony szállítása

nélkül a faalapú laptermékek és kompozit lapok gyártása terén nem lesz előrelépés a gyártás során felhasznált hulladék volumenét tekintve. Egy ilyen rendkívül összetett és nagy léptékű projekt nem fog megvalósulni szakszerű tájékoztatás, anyagi és erkölcsi motiváció nélkül. A szakminisztérium feladata tehát nemcsak a tájékoztatás és az uniós normatívák elérése, hanem a megfelelő finanszírozási háttér biztosítása is.

Amennyiben elfogadjuk a Kovács Tamás által megfogalmazott téziseket, a szakmai nap előadásait, illetve a felvillantott témákat e tézisek mögé tudjuk illeszteni, mégiscsak kirajzolódik egy kép, ha nem is túl vidám.

Környezeti katasztrófával való riogatás helyett konkrét, azonnali cselekvés szükséges!

A hulladék elásása és ezzel az égig érő szeméthegyek emelése helyett szelektálás, tisztítás és újrahasznosítás a megoldás. Mindezek mellett pedig egyfajta paradigmaváltás szükséges, minek eredményeként kevesebb hulladékot termelünk majd.

A fent leírtakat többször és sokszempontból körbejáró előadások mondandója egy irányba mutatott, nevezetesen arra világított rá, hogy komplex, offenzív megoldásra van szükség a faiparban is!

A lakosság gondolkodásmódjának átalakítása nem a mi feladatunk, de szűkebb hazánk, a faipar területén kötelességünk tenni, hogy a hulladékgazdálkodás és a környezetmenedzsment ne csak hangzatos szólamok legyenek.

Kiemelt státuszú egyetemmé alakulhatnak a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni karai

robinwood — Wed, 06 Jul 2016 13:27:11 +0000

A felsőoktatás át-/visszaalakítási folyamatait régóta figyeljük. Szűkebb hazánk a faipar tekintetében csak reménykedni tudott, hogy nem sérül az Alma Mater és a tradícionális erdészeti és faipari mérnökképzés, valamint a direkt módon a két fő szakirányhoz köthető képzések továbbra is a soproni egyetem falain belül maradnak.

A legfrissebb hírek szerint a nagypolitika is emellett tette le voksát. Reméljük, Sopron újra régi fényében tündököl majd. Kiváncsian várjuk a további részleteket és fejleményeket.

Az MTV Ma délelőtt című műsorának 2017.06.05-i interjúja Dinnyés Álmossal, a Nyugat-magyarországi Egyetem kancellárjával.

Hivatalos sajtóközlemény

„Fenntartható, fejlődőképes, az erdészeti és a faipari területen Európa vezető kutatóközpontját működtető egyetemmé alakulhat a Nyugat-magyarországi Egyetem” – jelentette be Dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár pénteken Sopronban. Kiemelt státuszú intézmény azokból az egyetemekből válhat, amelyek nemzetstratégiai céloknak megfelelően kulcsfontosságú területeken végeznek európai szinten is meghatározó oktatói és kutatói munkát – ehhez azonban meghatározott tudományos és működtetési feltételeknek is teljesülnie kell. A célok elérése érdekében január 1-től megújuló működési struktúrában és valószínűleg Soproni Egyetem névvel folytatja a munkát az anyaintézmény, miután a következő hónapokban előkészítik a szombathelyi egyetemi központ kiválását és az ELTE-hez való csatlakozását. A szerkezetváltozást mindkét intézmény Szenátusa támogatta, így várhatóan az állam, mint fenntartó is jóvá fogja hagyni a változást.Az államtitkár hozzátette: a soproni egyetem értékeit mindenképpen meg kell őrizni – az országosan egyedülálló, Európában is elismert erdőmérnöki és faipari tudományos központ kiemelkedő jelentőséggel bír, így e tudományterületek jövőbeli erősítését a fenntartó támogatja. A pedagógiai és gazdasági képzések szintén szerves részei az egyetemnek, hiszen nagyon intenzív regionális munkaerőpiaci igényeket szolgálnak ki.

A szombathelyi karok már korábban kifejezték önállósodási szándékukat, akkor azonban a pénzügyi helyzet vizsgálatakor kiderült: a soproni anyaintézmény nélkül nem tudták volna fenntartani működésüket. A Savaria Egyetemi Központ pozíciójával kapcsolatban a tavalyi államtitkári egyeztetések során igényként fogalmazódott meg a képzési portfólió átalakítása, emellett a minisztérium az egyetem javaslatait figyelembe véve kérte a Szenátust arra, hogy a szombathelyi karok önállóságára ne a közeljövőben, hanem egy későbbi időpontban és csak meghatározott feltételek teljesülése esetén kerüljön sor. 2016 májusában újra felmerült a karok elszakadásának kérdése, amikor a Savaria Egyetemi Központban működő karok kifejezték azon szándékukat, hogy az ELTE részeként folytathassák tevékenységüket. A Nyugat-magyarországi Egyetem vezetése és a fenntartó is egyetértett abban, hogy a korábbi integrációval az intézménybe olvadt két szombathelyi kar profilja nem illeszkedett a soproni kampuszéhoz, ezért immár jó döntésnek látszik azok ELTE-hez való csatlakozása.

Az intézményi fenntartó szándéka szerint a tradicionális soproni karokból felépülő új struktúrában az eddig fennálló működési problémák csökkennek és megszűnhetnek, a gazdálkodás és a szervezettség pedig stabillá válik.

Prof. Dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora bizakodóan tekint a jövőbe. A sajtótájékoztatón kifejtette: azok a karok, amelyek idővel leváltak az egyetemről, gazdasági problémákkal küszködtek. A soproni karok jól teljesítettek az idei felvételi időszakban: több mint harminc százalékkal többen jelentkeztek Sopronba, mint tavaly. Kitűnőek a karok pályázati eredményei, a minősített oktatók aránya pedig eléri a 80-90 százalékot – mutatott rá a rektor.

Sopron polgármestere és országgyűlési képviselői közös sajtóközleményükben támogatták az új struktúrát: „A felsőoktatás megújítása lehetőséget ad a városoknak saját egyetemre, Sopronnak pedig igazi különleges egyetem kialakításához a négy tradicionális karral, melyet erős kormányzati szándék és elhatározás támogat.” Az új helyzettel a korábbi instabilitás megszűnik, s végre az egyetem csak arra koncentrálhat, ami a fő tevékenységi köre – tette hozzá a sajtótájékoztatón Dr. Fodor Tamás polgármester, aki szerint a soproni karok szakmai háttere determinálja az önálló intézmény fejlődését.

A következő hónapokban lezajló átalakítások hozzájárulnak ahhoz, hogy Soproni Egyetem néven erős, nemzetközi hírű, erdészettudományra, valamint faanyag-tudományra koncentráló kutatás-orientált egyetem jöjjön létre, amely regionális igényeket is kiszolgáló gazdasági és pedagógiai képzéseket is végez. Az új intézményi struktúrát ősszel tárgyalja a Parlament.