• A CSOK-igénylőknek nem kell majd minden igazolást, dokumentumot papíron benyújtaniuk, hanem elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozniuk.
• A 10 millió forintos CSOK igényléséhez jelenleg 180 napos magyarországi társadalombiztosítási jogviszony igazolása szükséges. Február 15-étől erre a családoknak már nem lesz szükségük, csak azt kell vállalniuk, hogy 180 napon belül tb-jogviszonyt létesítenek.
• Csökkentik az ügyintézési határidőt. A pénzintézetek számára azért lesz szigorúbb a szabályozás, hogy gyorsabb legyen az elbírálás – mondta. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak 30 napon belül kell dönteniük a lakásvásárlási ügyekben, az építkezéseknél pedig 60 napon belül.
• Míg eddig az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül nyújthattak be a CSOK iránti igényt, ezt február közepétől már 180 napig tehetik meg.
• Változás az is, hogy már a folyamatban lévő lakásbővítésekre is érvényesíthető a CSOK , és a teljes bekerülési költséget lehet a támogatásból fedezni.

Az IFL Gazdaság is közölt egy cikket, melyből kiderül, hogy

Az idei év első két hónapjában az ingatlanhitel-piac meghaladta a 85 milliárd forintot, szemben a 2016 január-februári 59 milliárd forinttal, ez 44 százalékos bővülést jelent. Az OTP Bank piaci részesedése a támogatott lakás-hitelek terén meghaladja 60 százalékot – mondta Kovács Antal.

A Magyarországon kiközvetített ingatlanhitelek az elmúlt évben mintegy 27 százalékkal bővültek, a 2015. évi 415 milliárd forintról 526 milliárd forintra, 2017-ben 40 százalékot meghaladó növekedést vár az OTP vezetése.

Továbbra is minden második családi otthonteremtési kedvezményt (csok) az OTP Bank folyósítja. A csok mellett egyre többen gondolkodnak a komplex lakásmegoldási lehetőségekben és igénylik a többi állami támogatási formát is, így lakástakarék-pénztári megoldásokat, kamattámogatott lakáshitelt, a lakáshitel cafeteria lehetőségeit. Ezek segítségével ugyanis több millió forintos további támogatás érhető el – fejtette ki.

A csok 2015. júliusi indulása óta az OTP Bank 35,8 milliárd forint állami hozzájárulást utalt ki a jogosult családok számára. Ez az összeg több mint 14 ezer család között oszlik szét. Az igénylők 73 százaléka használt lakás megvételére vette fel a csok-ot, ezt követi az építés 18,5 százalékkal, új lakás vásárlásra 6,5 százalékuk, bővítésre mindössze 2 százalékuk igényelte a támogatást.

Forrás: HVG

A CSOK 2015 júniusában lépett életbe, felhasználási körét folyamatosan bővítik.

Kevesebb szó esik azonban arról, mennyire járul hozzá a növekedéshez, hogy már nem minden épületre kell építési engedélyt kérni. Az Építési törvény 2016 elejétől érvényes új rendelkezése szerint a 300m² alatti, nem értékesítésre szánt lakóépület építése már egyszerű bejelentéssel is megkezdhető. Ráadásul az önerős lakásépítést támogatva, ugyancsak 2016-tól

Tavaly csak az első fél évben több mint 6500 egyszerű bejelentés érkezett újépítésű, 300 m² alatti ingatlanok építéséről. Ez az adat már túlszárnyalta a 2015 egész éves építési engedélyek számát.

Ráadásul idén január elsejétől újabb rendelkezés lépett érvénybe, már nemcsak az új építkezések megkezdésénél lehet az egyszerű bejelentést használni, hanem a meglévő épületek bővítésénél is, ha az összes alapterület nem haladja meg a 300 m²-et.

Forrás: Építészfórum

Áprilisban a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igénybe veszi a csokot. Az augusztus végén megismételt felmérés során mindössze a válaszadók 21 százaléka válaszolta azt, hogy valóban igénybe is vette. A „hoppon” maradók 80 százaléka egyszerűen nem volt rá jogosult, azonban ezt tudhatta volna.

Szertefoszló illúziók

Az első kiábrándulás után mára óvatosabban terveznek az emberek, mindössze 25 százalék tervezi a csok igénybe vételét. A megkérdezettek 50 százaléka biztosan tudja, hogy nem veszi igénybe a támogatást, 25 százalék még bizonytalan.

Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy sokan tápláltak hamis reményeket. Még azelőtt terveznek a támogatással, mielőtt tájékozódtak volna a részletekről. A tapasztalatok szerint hasonlóan optimista a lakosság a költségek és az építkezés idejével. Mindkettőt hajlamosak jelentősen alulbecsülni – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A Mapei Kft. megkérdezett több mint 250 burkoló szakembert és burkolat kereskedőt is a csokról. A szakemberek 72 százaléka jobbra számított. Pedig 47 százalékuknak volt csokos megrendelése és a válaszadók 60 százalékának több a megrendelése az előző évhez képest. A megkérdezettek 33 százalékának változatlan volt, míg 7 százaléknak csökkent a forgalma.

A megkérdezett kereskedők 26 százaléka érzékelte a csok hatását. 22 százalékuk volt vele elégedett, 69 százalék számított jobbra. Pedig eddig a kereskedőknek is jobb éve volt, mint egy évvel ezelőtt: 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy növekedett a forgalma.

Lesz ez még jobb is. Az utolsó negyedévben a csok élénkülésére lehet számítani, s bizakodásra ad okot, hogy a kormány ezen a héten tett bejelentése szerint bővíti a jogosultak körét – mondta Markovich Béla.

Forrás: napi.hu

Az előző hónaphoz viszonyítva

a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

Az építőipari termelés volumene az első hat hónapban 25,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építése 6,4, az egyéb építményeké 43,9 százalékkal csökkent.

Az épületek építésének június havi növekedése nagyrészt ipari épületek, kisebb részben oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. A legnagyobb mértékben júniusban is az út- és vasút-, illetve közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakáétól.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 15,0 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony szintet. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké az egy évvel korábbinál 22,6 százalékkal több júniusban kötött új szerződéssel együtt 60,0 százalékkal magasabb volt. Az egyéb építmények összes rendelésállománya 1,3 százalékkal csökkent az új szerződések 8,1 százalékos növekedése ellenére is.

Az építőipar termelői árai 2,9 százalékkal emelkedtek a második negyedévben az egy évvel korábbihoz hasonlítva, és 0,9 százalékkal emelkedtek az első negyedévhez képest. Az épületek építési árai 4,2, az egyéb építményekre szabott árak 1,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

Nem lesz egyszerű elmozdítani a holtpontról a lakásépítést: a kétezres évek sikerágazatának 2015-ös számai még mindig tehetetlen vergődésről tanúskodnak. Hiába voltak biztató jelek egy évvel ezelőtt, 2015-ben újra a 2013-as, évszázados mélypont közelébe zuhant az átadások száma.

Immár az ötödik válságos évet zárta 2015-tel a magyarországi lakásépítés. Az újlakás-piac leépülése 2010-ben gyorsult fel drámaian, amikor az előző időszak évi 30 ezer használatbavételi engedélyéről hirtelen 20, majd 10 ezret alig meghaladóra csökkent a számuk, s ezt is csak további egy évig sikerült tartani. Azóta évente összesen 7-8 ezer lakás épül országszerte, ezzel a tempóval pedig 500 év alatt újulhat meg a lakásállomány – írja a Napi.hu.

Ekkora volumennél nincs értelme részletesebb, területi adatokat elemezni, meghatározó trendeket keresni, hiszen egy-egy projekt önmagában jelentős torzító tényező. Budapest szerepe változatlanul jelentős, tavaly a lakások több mint negyede, majd’ kétezer lakás itt épült, Pest megyében csaknem 1500, Győr-Moson-Sopron megyében 1200 használatbavételi engedélyt adtak ki a hatóságok.

A többi megye néhány százas lakásterméséből Komárom-Esztergom, Tolna és Nógrád megye „lóg ki” 100-nál is kevesebb új lakással, de míg az első kettőben éppen, hogy csak 100 alatti a mennyiség, Nógrád megyében egy év alatt összesen 29 lakást, illetve családi házat hoztak tető alá.