A világon évente 1,3 milliárd tonna építőanyagot lehetne újrahasznosítani – írja Bán Dávid az epiteszforum.hu hasábjain. Az építőiparban is egyre többen figyelnek az anyagok újbóli felhasználhatóságára, de vannak, akik az élet más területéről gyűjtenek hulladékot – újságpapírból, palackból, hanglemezből – és abból próbálnak minőségi és fenntartható építőanyagot előállítani.
A 2014-ben megjelent Building with Waste című könyv szerint a világ építőipara évente nagyjából 1,3 milliárd tonna olyan anyagot dob szemétre, melyet még valamilyen formában hasznosítani lehetne. A szerzők úgy érvelnek, hogy a jövő építészetében az újrahasznosított és újrafelhasznált építőanyagoké lesz a főszerep. A hagyományos építkezés megbecsülte a tartós anyagokat, amelyeket adott esetben előszeretettel újra felhasznált. Gondolhatunk a korábban még drágán elérhető téglák vagy a még el nem korhadt faanyagok ismételt beépítésére. Ez a szokás idővel eltűnt, és ma már a fenntarthatóságban gondolkodó építészek mellett egyre többen fordulnak a régi anyagok felé – egyfajta dizájnelemként.
Az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik az az ipar, amely az építőanyagok újrahasznosításával foglalkozik. Cégek, az ügyfelek igényeit pontosan megismerve, határozott céllal szerződnek elbontásokhoz, hogy az épületekből a még felhasználható anyagokat – elsősorban nyílászárókat, szanitereket, épületfát, padlóburkolatot – nyerjenek ki és adjanak tovább. Míg korábban a gyorsaság volt a legkifizetődőbb, ma egyre több helyen kapnak kedvezményt az olyan bontások, ahol kevesebb anyagot kell megsemmisíteni, elégetni, vagy tárolókban elhelyezni, így a környezeti terhelés is kisebb mértékű. Ugyanakkor az idősebb anyagok vintage értéke is megnőhet, régebbi épületfák vagy kilincsek és más kiegészítők pedig az igényesebb, a ritkaságra vágyó megrendelők figyelmét is felkeltik. Az újonnan készített replikákkal szemben egyre nagyobb reneszánszát élik az eredeti, megmentett anyagok.
A kaliforniai Beyond Waste cég minél több bontáson igyekszik részt venni és ott darabról darabra megmenteni az arra érdemes anyagokat. A cégvezető szerint odafigyeléssel erdőnyi faanyagokat lehet kimenteni, ha a bontásnál erre odafigyelünk. Vevőkörük egy része az alacsony ár miatt, mások kifejezetten környezettudatos meggondolásból keresik a bontott alapanyagokat, de olyanok is akadnak, akiket a régi anyagok szépsége vonz.
Vannak építészek, formatervezők, akik másutt felhasznált anyagokat hasznosítanak és értelmeznek újra az építőiparban. Norvégiában kidobott újságpapírokból készült deszkákkal kísérleteznek, olyan módon, hogy az így kapott alapanyag a farönkökhöz hasonlóan formálható, a víznek és a lángoknak is ellenálló legyen, hogy mindenféle épülettípushoz fel lehessen használni. Mások a nehezen elbomló, nagy nedvszívó anyagokból, pelenkákból, kozmetikai és egészségügyi termékekből, a szerves anyagok eltávolításával olyan polimereket állítanak elő, amelyek azután jól hasznosulhatnak a háztetők szigetelésében, zsindelyezésében. Sok kísérlet zajlik a világot egyre jobban ellepő PET palackok építőiparban való újrahasznosítására is: téglákat vagy akár ingyenesen elérhető épületszigeteléseket, „természetes” hűtőrendszereket állítanak elő belőlük.
Chris Collaris, holland építész a bontásra ítélt, főleg olajszállító hajókat alakítaná át épületekké, ezzel enyhítve a nagy hajók szétszerelésekor keletkező környezeti terhelésen és az adott területek lakhatási problémáin egyaránt. A New York-iMcDowell Espinoza a technikai hulladékokat forgatja át ötletesen az építőiparba, így például a kidobásra ítélt hanglemezekből burkolatot, „tetőcserepet”, sőt a masszív újságpapír tekercsekből falazatot készít.
Azonban, mint minden gyártási folyamatra, az építőiparra is érvényes az általános megállapítás, hogy a környezet és az energiafelhasználás szempontjából a mértékletesség a leginkább kíméletes megoldás, ha valóban csak a szükségleteknek megfelelően, leginkább a helyben lelhető anyagok felhasználásával és hosszú távra építkezünk.
Forrás: epiteszforum.hu/Bán Dávid